A keresztény Európában nem feledkezhetünk meg gyökereinkről

XVI. Benedek emlékeztetett rá, hogy az új nagykövet küldetésének kezdete egybeesik Horvátország két évtizeddel ezelőtt visszaszerzett függetlensége évfordulójával. Jövőre pedig az ország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulóját ünnepelhetjük. A Szentszék mindig is sajátos gondoskodással fordult Horvátország felé. X. Leó pápa 1519-ben a kereszténység védőpajzsának nevezte („antemurale Christianitatis”). A jelen nemzedékekkel meg kell ismertetni a horvát történelem és a keresztény kultúra gazdag kincsestárát.

A pápa megelégedéssel nyugtázta, hogy a horvát országgyűlés 2011-et Bošković-évnek nyilvánította a XVIII. században élt jezsuita orvos, asztronómus, matematikus, építészmérnök, filozófus és diplomata emlékére (1711-1787). A horvát jezsuita életével azt bizonyította, hogy összhangban lehet egymással a tudomány és a hit, a haza és az egyház iránti szolgálat. Ez a keresztény tudós azt mutatja meg a fiataloknak, hogy hívőként is lehetséges napjaink társadalmában az önmegvalósítás.

A pápa utalt a Horvátországban található számtalan műemlékre és feszületre. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok legyenek büszkék hazájukra, történelmükre és hitükre, érezzék magukat egyre inkább egy olyan kincs örökösének, amelyet ma nekik kell gyümölcsöztetniük.

Horvátország hamarosan teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak. A Szentszék örömmel gratulál minden egyes alkalommal, amikor az európai család kibővül és olyan államok lépnek tagjai közé, amelyek történelmileg már eleve részét alkotják. Az integrációnak a horvát vallási élet és kultúra sajátosságainak maradéktalan tiszteletben tartásával kell végbe mennie – mondta XVI. Benedek. Az Európai Unióba belépve Horvátország nem pusztán befogad egy gazdasági és jogi rendszert, amelynek vannak előnyei és korlátai is, hanem saját részéről is hozzájárul az Unió építéséhez. Kérte, hogy félelem nélkül és határozottan várják el történelmük, vallási és kulturális identitásuk tiszteletben tartását.

Manapság meglepő rendszerességgel kérdőjelezik meg az európai vallási gyökerek valódiságát. Divatossá vált a feledékenység és a történelmi evidenciák tagadása. Azt állítani, hogy Európa nem rendelkezik keresztény gyökerekkel, olyan, mintha azt mondanák, hogy az ember élhet levegő és táplálék nélkül. Szégyenkezés nélkül kell emlékeztetni az igazságra, ki kell állni Mellette, sőt, ha szükséges, el kell utasítani mindent, ami az igazsággal ellentétes.

A pápa annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Horvátország büszkén meg tudja védeni önazonosságát, elkerüli az újabb akadályokat, amelyek egy rosszul értelmezett vallásszabadság ürügyén jelentkeznek, és amelyek ellenkeznek a természetjoggal, a családdal és általában véve az erkölccsel.

A Szentatya elégedetten állapította meg, hogy Horvátország gondot fordít a Bosznia-Hercegovinában élő horvátokra is, akik a háromnemzetiségű ország állampolgárai. Horvátország hozzájárul továbbá ahhoz, hogy megkönnyítse a párbeszédet és a megértést a különböző hagyományú népek között, amelyek évszázadok óta közös térségben élnek. Az ország határain belül pedig a kormány és a Szentszék által aláírt egyezmények lehetővé teszik, hogy megvitassák a két felet egyaránt érdeklő témákat.

A Szentatya már most örömmel készül horvátországi apostoli látogatására, amelyet előde, II. János Pál három alkalommal is felkeresett. Benedek pápa is több ízben járt az országban, még egy vatikáni dikasztérium vezetőjeként. Szívesen elfogadta most a horvát hatóságok és a püspökök meghívását. Utazásának témája: Együtt Krisztusban!. Együtt, a számtalan emberi különbözőség ellenére Krisztusban, aki évszázadok óta jóságával és irgalmával kíséri a horvát népet. Végül a Szentatya Mária, a bisztricai Szűzanya oltalmába ajánlotta Horvátországot, kérve Boldog Alojzije Stepinac közbenjárását.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(tzs)