Keresztény-zsidó együttélés: konstruktív párbeszédre van szükség

A konferencia az antiszemitizmus, a virágzó zsidó élet, a politika, a holokauszt emlékezete, a jövő kilátásai és az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett foglalkozott az európai zsidó identitás, a zsidó oktatás és a kortárs zsidó kultúra szerepével.

A kétnapos rendezvényen részt vett többek között Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter; Harrach Péter, a KDNP és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője; Kovács László volt szocialista külügyminiszter; az Együtt-PM szövetséget vezető Bajnai Gordon volt kormányfő; Réthelyi Miklós volt erőforrás-miniszter; Szili Katalin korábbi házelnök; Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, valamint a Jair Lapid izraeli pénzügyminiszter és Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete.

A tanácskozás második napjának délutánján a vallásközi párbeszéd szekcióban Erdő Péter bíboros prímás mellett részt vett Marios Begzos, az Athéni Egyetem Teológiai Iskolájának dékánja; Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök elnöke; Walter Homolka rabbi, az Abraham Geiger College rektora, az Európai Unió a Progresszív Judaizmusért alelnöke; Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke; Darvas István, a Dózsa György utcai zsinagóga rabbija, valamint Raj Ferenc, a budapesti Bét Orim Reform Zsidó Hitközség alapítója rabbija és a kaliforniai Berkeley Beth El Közösség emeritus rabbija.

A felszólalások sorát Erdő Péter bíboros nyitotta. Erdő Péter a konferencián az Appeal of Conscience Alapítvány kuratóriumának tagjaként tolmácsolta az alapítvány elnöke Arthur Schneier, Park East Zsinagóga főrabbija üzenetét. A rabbi megtiszteltetésnek nevezte, hogy Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke képviseli az Appeal of Conscience Alapítványt. Köszöntőjében megemlékezett arról, hogy a konferencia napjaiban éppen annak a küszöbén vagyunk, amikor a magyar zsidók nagy részét Auschwitzba és más koncentrációs táborokba deportálták, amit a rabbi maga is átélt. „Megtapasztaltam embernek ember iránti embertelenségét a magyar történelemnek ebben a tragikus szakaszában” – írja a köszöntőben, és figyelmeztet az akkori magyar törvényhozók felelősségére.

A rabbi szerint a ma feladata, hogy folyamatosan tanuljunk a múltból, és gyermekeinket a másik ember tiszteletére neveljük saját nemzeteink jóléte érdekében. Segítsük és támogassuk azokat az erőket, amelyek egyesítenek minket, és óvjuk a demokratikus értékeket – hangsúlyozza az Appeal of Conscience, a vallásszabadság, az emberi jogok, a béke és a tolerancia előmozdításán munkálkodó alapítvány elnöke. Végezetül az Appeal of Conscience Alapítvány felhívja az államokat, kormányközi és nem kormányközi szervezeteket és a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy a kölcsönös tisztelet, a vallási sokféleség iránti türelem kultúrájára való nevelés útján támogassák az egész emberiség közös örökségét.

Marios Begzos a párbeszéd fogalmát értelmezte. Rámutatott: a vallások közti dialógus Isten és ember kapcsolata is, így azt nem lehet sem diplomáciai, sem politikai aktusként, alkufolyamatként felfogni.

Walter Homolka arról beszélt, hogy a judaizmusban központi érték a tolerancia, és megfogalmazta, hogy a semleges állam feladata, kereteket adni, melyeken belül gyakorolható a párbeszéd.

Gáncs Péter püspök beszédében felelevenítette a keresztény és zsidó történelem közös gyökereit, biztatott ezek ápolására, majd számba vette az együttélés gyümölcseit. Hangsúlyozta a vallások közti párbeszéd fontosságát, figyelmeztetett az egyházak felelősségére, és arra biztatott, tekintsünk reménységgel a jövőbe.

Bölcskei Gusztáv a reformátusság és zsidóság közös életéből mondott el néhány történetet. Elsőként József és testvérei története hangzott el, mely az az alapvetés, az a keret, amit soha senkinek nem szabad széttörni – mondta a református püspök. Kiemelte, hogy a vallások közti dialógusban nagy szerepet kapnak az állásfoglalások, de legalább olyan fontosak a gesztus értékű cselekedetek.

Darvas István rabbi ezt a gondolatot folytatva, azt mondta: a gesztusokra mind a múlt, mind a jelen, mind a jövő szempontjából nagy szükség van. Ezek hatása a javuló emberi kapcsolatok, a fejlődő párbeszéd, mindez pedig a legjobb gyógyír a gyűlölet ellen.

Raj Ferenc rabbi saját identitásából kiindulva, így fogalmazott: lehetünk egyszerre zsidók, amerikaiak és magyarok, de mindenek felett embereknek kell lenünk. Majd József Attila Dunánál című versét idézve, azt vetette fel: legyen 2014 a nemzeti megbánás és megbékélés esztendeje.

A konferenciát Andrew Baker rabbi, az EBESZ antiszemitizmus elleni küzdelemmel megbízott képviselője, valamint Martonyi János külügyminiszter beszéde zárta.

A holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma számunkra, mert azt magyarok követték el magyarok ellen – jelentette ki a magyar külügyminiszter.  „Elfogadjuk a felelősséget” – tette hozzá Martonyi János, majd rámutatott: a külpolitikának értékalapúnak kell lennie, és ahol vannak eszmék, ideák, ott van felelősség is. Ha Izrael államról beszélünk, soha nem szabad megfeledkezni a felelősségről. A külügyminiszter szerint konstruktív együttélésre van szükség. Hiszünk a zsidó reneszánszban Magyarországon – tette hozzá.

Kitért arra: ez a konferencia nem csak arról szól, hogy fel kell lépni a gonosz ellen. Lehetőségeket kell felmutatnia. Legfontosabb, hogy együtt élünk, és hiszünk az együttélés konstruktivitásában – mondta Martonyi János.
       
Magyar Kurír

(té)