Keresztények és muzulmánok párbeszéde a Közel-Keleten – a Sant’Egidio közösség római konferenciája

Kitekintő – 2010. február 26., péntek | 11:36

„A Közel-Kelet nemcsak probléma: modell is lehet” – mondta a konferencia elnöke, Marci Impaglazzo a közösség nevében a tanácskozáson, amelyet A jövő útja az együttélés: keresztények és muzulmánok párbeszéde a Közel-Keleten címmel rendeztek.

A rendezvényen felszólalt többek között Tarek Mitri libanoni miniszter, Pierbattista Pizzaballa szentföldi kusztosz, Louis Sako káld érsek, Mohammed Esslimani arab teológus, Paul Yazigi aleppói érsek, GhalebMoussa Abdalla Bader algíri érsek, Mohamed Krichen az Al dzsazíra hírtelevíziótól, Antoine Audo Aleppo káld püspöke, Mar Gregorios Yohanna Ibrahim Aleppo szír-ortodox metropolitája, Mohammad Sammak, a libanoni főmufti politikai tanácsadója, Paul Youssef Matar bejrúti maronita érsek.

Ghaleb Moussa Abdalla Bader, Algír érseke elmondta, hogy keresztények és muzulmánok együtt építették fel az országot, amelynek mindannyian teljes jogú állampolgárai. A két vallási közösség rátalált a közös útra, amely a különbségek kölcsönös elfogadásán keresztül vezet. A különbözőségek nem jelenthetnek problémát. Kiemelte azonban, hogy külső tényezők veszélyeztetik ezt a történelmi együttélést. A politika olyan helyzeteket teremthet, amely téves ítélkezést szülhet: ha például az amerikaiak bemennek Irakba, ezért nem lehet felelőssé tenni a Közel-Keleten élő keresztényeket. Beszélt az 1996-ban meggyilkolt hét trappista szerzetesről, akiknek emléke ma is elevenen él a keresztény és muzulmán közösségekben. Egy szufi csoport nemrégiben elindította a Remény karavánja elnevezésű mozgalmat, amelynek keretében Algéria minden városában felkeresik a fiatalokat, hogy a remény hangját vigyék el közéjük. Kezdeményezésükre a meggyilkolt szerzetesek kolostorában keresztények és muzulmánok együtt emlékeztek és imádkoztak.

A szentszéki kusztosz szavai is reményről tanúskodtak. Elmondta, hogy a muzulmán népességben egyre szélesebb rétegek emelik fel egyelőre még félénk hangjukat az iszlám integralizmus ellen. Kifejezte meggyőződését, hogy keresztények mindig lesznek a Közel-Keleten, olyan kulturális értéket képviselve, amelyet senki más nem pótolhat. Állandó jelenlétük folyamatos együttgondolkodásra késztető erőt jelent.

Tarek Mitri libanoni miniszter is felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy egyre több muzulmán tisztában van vele: a keresztények társadalmuk szerves részét alkotják. Véleménye szerint fontos küzdeni az olyan tévhitek ellen, mint hogy a keresztények a muzulmán világban egy új keresztes hadjárat eszközei.

Louis Sako érsek aggodalmát fejezte ki az együttélés miatt, nyugtalanítónak nevezte a keresztények jövőjét Irakban. Szomorúan állapította meg, hogy bár rengeteget adtak az iszlám világnak, iskolákat, kórházakat, kulturális értékeket, mégis kirekesztettként élnek, és a nyugati világ is megfeledkezett róluk.

Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa levélben fordult a találkozó résztvevőihez, amelyben hangsúlyozta a konferencia reményteli alapgondolatát: „Az egész Közel-Kelet küldetése, hogy az egység próféciája legyen az emberi nem számára”.

Magyar Kurír