
Petrus Venerabilis (1094–1156) a franciaországi Auvergne-ben született. 1122-ben választották meg Cluny apátjává; e tisztséget haláláig betöltötte. Péter apát példakép a mai kor számára is, amelyet túlhajszoltság, felgyorsult életritmus jellemez, gyakoriak az intolerancia jelenségei, a megosztottság, a konfliktusok – hangsúlyozta XVI. Benedek pápa. Petrus Venerabilis az egyház szolgálatában vállalt számos elkötelezettsége és gyakori utazásai ellenére megőrizte szemlélődő lelkületét, mély benső nyugalmát, szigorú aszkézisét és az őszinte barátságra való készségét.
Péter apát tanúságtétele arra szólít bennünket, hogy egyesítsük Isten és felebarátaink iránti szeretetünket. Fáradhatatlanul azon kell munkálkodnunk, hogy megerősítsük a testvériség és a kiengesztelődés szálait – mondta a Szentatya. A XII. században élt francia apát arra buzdította Krisztus Testének minden tagját, hogy érezzék sajátjuknak az egyetemes egyház megpróbáltatásait és nehézségeit. Érdeklődéssel fordult az egyházon kívül élők iránt, különös tekintettel a zsidókra és a muzulmánokra.
Az Eucharisztia és a Szűzanya iránti tisztelet elsődleges volt Petrus Venerabilis számára. Teológiája az imában és a liturgiában gyökerezett. Krisztus misztériumai közül kiemelten foglalkozott Urunk Színeváltozásával – a clunyi apátságban bevezette ünnepét, és imákat fogalmazott meg, amelyek középpontjában Krisztus dicsőséges arcának szemlélése állt. Ez volt a forrása sugárzó örömének, amely áthatotta és beragyogta a kolostor liturgiáját.
Petrus Venerabilis a bencés eszményképet követő életében összhangba hozta az imát és a szemlélődést az emberek iránti szeretetével, elkötelezte magát a társadalom megújítására. Péter apát ma is példát jelent a keresztények számára ahhoz, hogy szent és következetes életet éljenek e felgyorsult világban.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír