
A találkozó az öröm és a figyelem légkörében zajlott, és a közel kétórás, zárt ajtók mögötti beszélgetésen a pápa tíz kérdésre válaszolt: felmerült bizonytalanságokra adott választ, kétségeket tisztázott. Az összejövetel után a Szentatya a hívőket is köszöntötte, s emlékezetett arra, hogy „az Egyház mi vagyunk, s együtt kell működnünk az előttünk álló úton az emberiség javára”.
A Szentatya szavainak teljes szövegét még nem tették közzé, de Federico Lombardi, a Szentszék Sajtótermének igazgatója előzetesen beszámolt az elhangzottakról – írja a Korazym hírügynökség.
Párbeszéd az értékekről
Arra a kérdésre, hogy milyen legyen a kapcsolatunk a más vallású hívőkkel, például a muszlimokkal, válaszában a pápa elmondta: „A hit nagy témáiról nehéz párbeszédet folytatni, de az értékekről kétségkívül lehetséges.” A keresztényeknek meg kell tudniuk mutatni a bennük lévő remény okát mindenkinek, akivel találkoznak. Konkrétan: „felebarátként élni”, „szeretettel fordulni a felebaráthoz keresve a párbeszédet a közös értékekről lelkiismeretünk szerint, és a 10 parancsolatot tiszteletben tartva.”
Elváltak pasztorációja
Milyen magatartással viszonyuljunk az elváltakhoz és az újraházasodottakhoz? A válasz világos: „közelség, szeretet, osztozás a szenvedésben”, nemcsak a papok, hanem az egész közösség részéről. Általánosságban pedig fontos mindenekelőtt a házasságra való jó felkészülés: egy „életre szóló, nemcsak ideiglenes házasságra”. Válás esetén pedig meg kell bizonyosodni, hogy „a házasság érvényességének megvolt-e minden előfeltétele”.
Fiatalok képzése
A fiatalok erkölcsi tudatáról szóló kérdésnél a pápa rávilágított, hogy „egy olyan világ, amelyben nincs Isten, az önkényesség, az önhatalmúság világává válik”. A mai válságos helyzet megoldásának kulcsa, hogy hallgatunk „az emberi élet hangjára”, és odafigyelünk „az élet méltóságának tiszteletben tartására”.
Az Egyház egészsége
A Katolikus Egyházban „a vitalitás számos jele” mutatkozik, ezért az Egyház növekedésének értékeléséhez nem a statisztikákhoz kell viszonyítanunk – magyarázza a Szentatya. Példaként Brazíliát említi, ahol nemcsak a szekták terjednek, hanem a kreativitás sok jele fellelhető a katolikusok között.
A zsinat értelmezése
„Én is nagy lelkesedéssel éltem át a zsinatot” főleg az Egyház és a világ új kapcsolatára vonatkozóan, „aztán következtek a nehézségek”. „Ne gondoljuk, hogy a zsinat gondolatait problémák nélkül alkalmazhatjuk.” A II. Vatikáni Zsinat után két meghatározó tényt kell megemlítenünk: a nyugati kultúra 1968-as válságát és a kommunista rendszerek összeomlását 1989-ben. Így az Egyháznak „nagy kulturális szakadásokat” átélt környezetben kellett végeznie tevékenységét. A zsinat után megkezdett utat az Egyház „alázattal és üdvrivalgás nélkül” igyekszik folytatni – mondta a pápa.
Az evolucionizmusról
„Nem helyezünk egy abszolút értelemben vett alternatívát az evolúció és a teremtő Isten léte közé.” XVI. Benedek megbékélést javasol a teremtéselmélet fenntartói és az evolucionizmus követői között. „Az evolúció létezik, de nem elég a nagy kérdéseket megmagyarázni, és azt, hogy hogyan jutunk el az emberi személyig és annak méltóságáig.” Van egy „teremtő elv”, és ennek alapján kell „világegyetemben lévő óriási összhangra tekintenünk”.
A plébános
Nem maradtak el a papi életre vonatkozó gyakorlati útmutatások sem. A Szentatya arra hívta a plébánosokat, hogy tevékenységüket „plébánosként”, ne pedig „szent bürokrataként” végezzék. Azért is, mert „a kereszténység nem bonyolult dogmákból álló csomag, a kereszténység egyszerű”, és „Isten közel van hozzánk Jézus Krisztusban”. Arra buzdította a papokat, hogy mély találkozás jöjjön létre köztük és a hívek között a keresztség, a bérmálás és a gyónás szentségére való felkészülésen keresztül. A Szentatya hozzátette: „Úgy kell élnünk, hogy lábunkkal a földön állunk, és szemünkkel az égre tekintünk.”
Magyar Kurír
Kép: Radio Vaticana