A kereszténység elválaszthatatlan Európától

Megtartotta ülését az Európával foglalkozó Püspöki Szinódus második különleges közgyűlését előkészítő főtitkársági tanács
 
Vatikán: Az ülés után közzétett zárónyilatkozatban összefoglalták a tanácskozás főbb pontjait. Mint ahogyan azt az ötödik ülést vezető Nikola Eterovic érsek, a tanács főtitkára már kifejtette, az Ecclesia in Europa kezdetű, szinódus utáni apostoli buzdítás rendkívül értékes viszonyítási pontot jelent az európai részegyházak számára, néhány püspöki konferencia lelkipásztori programjának választotta azt, és konferenciákon, tanulmányokban, cikkekben idézik tanítását.

Hasonlóképpen kiemelkedő jelentőséget kapott a megbeszélések során a szentatya most megjelent új könyve, az „Emlékezet és identitás”, amely meggyőző formában mutatja be Európa keresztény gyökereinek kérdését. A pápa leírja benne, hogy szülőhazája, Lengyelország lakosainak megkeresztelkedése által vált nemzetté 966-ban, Mieszko herceg példáját követve. Ugyanez érvényes a többi közép-európai országra is, még akkor is, ha ezt a kommunista rezsim beárnyékolta. A kereszténység továbbá döntően hozzájárult Nyugat-Európa országainak fejlődéséhez is.

„Annak ellenére, hogy az EU alkotmányából kihagyták a földrész keresztény gyökereire való utalást, az beleivódott a közvéleménybe – olvassuk a zárónyilatkozatban – és a katolikusok, ortodoxok és protestáns keresztények között nagy összhangra talált.” Az Európával Foglalkozó Püspöki Szinódust előkészítő főtitkársági tanácsa ötödik ülésén végül kiemelték, hogy az ökumenikus kapcsolatok fejlődnek, ám a katolikus egyház erőfeszítései nem mindig találnak visszhangra a többi egyházban.

„Mindenesetre, a szentatya példáját követve a katolikusok továbbra is ökumenikus szellemben imádkoznak és tevékenykednek, türelemmel és reménységgel várva a választ a többi keresztény felekezet részéről is” – áll a zárónyilatkozatban. A következő ülésre május 15-én kerül sor.

VR/MK