A kereszténység sorsa Európában

Az Európai Katolikus Egyház jövője volt a vitatéma az Európai Püspöki Konferenciák Elnökeinek az angliai Leeds-ben tartott konferenciáján. „A kultúrában és a vallási téren beállott európai változások a püspököket válaszra ösztönzik. Európa jövőjéről szólni még sose tűnt olyan sürgetően időszerűnek, mint manapság” - szögezte le felszólalásában Giovanni Battista Re, a Püspöki Kongregáció prefektusa. Hangsúlyozta: a probléma megoldása „Krisztus és az Evangélium iránt tanúsított hűség”-ben rejlik.
Amédée Grab püspök, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke Európa katolikus azonosságtudatáról beszélt és megállapította, hogy „egy olyan világban, ahol ‘a választás joga’ életfontosságú” sokak számára a katolikus egyház ma csupán egy a különféle lehetőségek, vagy a spirituális választékok közül. Egyébként számos európai csak felületesen ismeri a katolikus egyházat, s azon esetekben is, ahol még figyelembe veszik a katolikus hagyományokat, ezek gyökereit már elfeledték.
Az egyház és a társadalom kapcsolatát illetően Grab püspök megjegyezte, hogy Európában mindenütt a demokrácia uralkodik, és elméletben egyazon jogokat kellene biztosítania mindenki számára. „Ám befolyásos személyektől gyakran halljuk, hogy meg kell akadályozni a Katolikus Egyház szerepvállalását a politikai életben és a demokráciában.”
„A toleranciáról szónokolnak, de néhányan nehezen viselik el, hogy az Egyház nyilvánosan is hallatja a hangját” - tette hozzá a 74 esztendős svájci prelátus.” A vallásnak magánüggyé való nyilvánítása mind Nyugat-, mind Kelet-Európában valós törekvés. Ez legalább annyira a kommunizmus, mint amennyire egyfajta liberalizmus eredménye.”
A találkozó házigazdájának tisztjét Cormac Murphy-O’Connor kardinális, Anglia és Wales Püspöki Konferenciájának elnöke látta el. A 72 éves westminsteri érsek egyetértett azzal a magállapítással, hogy erőtlen az Egyháznak nyújtott társadalmi támogatás. „Ám a hit keresése erős”- fűzte hozzá..
Tiszta szavak
„A Katolikus Egyház zarándokútjának fontos pillanatához értünk” - mondta Murphy-O’Connor kardinális a Leeds-i Szent Anna katedrálisban október 3-án celebrált misén.
A harmadik évezred kezdetén „nekünk, püspököknek az a feladatunk, hogy korunk emberének hirdessük és tanítsuk Jézus Krisztus evangéliumát”,- jelentette ki. „Ez két komoly kihívást jelent”.
Az első kihívással kapcsolatban Szent Pált idézte O’Connor bíboros: ‘vedd a tőlem hallott tiszta szavakat Jézus Krisztus hitével és szeretetével. A kegyes adományt pedig a bennünk lakozó Szentlélek segedelmével őrizd meg’„. Európában sokan a „miként adhatnánk értelmet az életnek és a munkálkodásnak” értékeire próbálnak rátalálni. Ezt az űrt Istennel kitölteni: ez a püspökök, papok, vagy laikusok - felelőssége.”
A kardinális szerint két szélsőséget mindenképpen el kell kerülni: Ezek egyike a ridegség, mely akadályozza a többieket abban, hogy a nekik hirdetett üzenetre figyeljenek; a másik pedig a világ dolgai és értékei felé mutatkozó határtalan megalkuvás, mely az Evangélium igazságát torzítja el.
A második kihívással kapcsolatban Murphy-O’Connor bíboros ismét Szent Pált idézte: Szent Pál Timotheushoz írt levelében azt írja: ‘emlékezz: kezem által újra Isten ajándékában részesülsz. Nem félénk, de erőt, szeretetet és bölcsességet sugárzó lelket adott valójában az Úr’„.
Mindannyiunk Európájában - e mai világban és a modern kultúra keretei közt – nem könnyű kereszténynek és katolikusnak lenni - hangsúlyozta a kardinális. Ehhez erőre, szeretetre és bölcsességre van szükség, Assisi Szent Ferenc lelkületére, aki korának Európájában tudott utat mutatni, és ma is példa lehet. Murphy-O’Connor kardinális így fogalmazott: „Hiszem, hogy Szent Ferenc azt tanítja nekünk: sosem lehetünk misszionáriussá, ha magunk nem törekszünk arra, hogy szentként éljünk, ha nem törekszünk arra, hogy hasonlatossá váljunk Krisztushoz”. Zenit/MK