Az elmélkedéseket az Hermanas de la Cruz szerzetesközösség nővérei írták, akik a 2003-ban II. János Pál által szentté avatott Angela de la Cruz lelkiségét követik. 1875-ben alapították ezt a szegényeket szolgáló rendet. Az elmélkedések a békéről, a keresztények egységéről, a szenvedőkről, a háború ártatlan áldozatairól, az élet védelméről szólnak.
Péter tagadása kapcsán napjaink keresztényeiért imádkoztak: „Péterre tekintve az Úr rátekintett azokra a keresztényekre is, akik szégyellik hitüket…, akiknek nincs bátorságuk megvédeni az életet a kezdetétől a természetes végéig.” Fohászkodtak a bevándorlókért és azokért, akiket munkájukban méltatlanság ér: „Krisztus magáévá tette mindazok fáradtságát és elkeseredését, akik nem találnak munkát maguknak, mint a bevándorlók, akiknek méltatlan és embertelen munkákat ajánlanak, és akik szenvednek a rasszizmus miatt.”
A hatodik állomáson azokért imádkoztak, akik „az alkohol, a kábítószer és más szenvedélyek áldozatai lettek, amelyek fogságban tartják őket: hogy a segítségükre siető Krisztusra támaszkodva fel tudjanak állni.” Megemlékeztek azokról is, akik a személyiségromboló, méltóságtól megfosztó, ateista rezsimek áldozatai lettek. Imádkoznak a népirtások, a szexuális zaklatások áldazataiért, mindazokért a gyermekekért és felnőttekért, akik ellen bűnt követtek el.
A 13. állomáson azoknak a szülőknek a fájdalmára emlékeztek, akik az éhínség miatt veszítették el gyermekeiket, miközben jóléti társadalmunk elmerül a fogyasztásban, a materialista kultúrában.
Magyar Kurír
Video: RomeReports