Salamon-szigetek: két pusztító ciklon egy hónap alatt

A Melanéziához tartozó országban két szalézi közösség működik: Honiarában, illetve Teterében. Luciano Capelli szalézi püspök és a honiarai közösségben élő szalézi szerzetesek tájékoztatása szerint az országban egy hónapon belül két erős monszun ciklon pusztított. A második rendkívül sokáig tartott, és a lezúduló eső mennyisége több volt, mint amivel meg tudtak birkózni, különösen a fővárosban, Honiarában és Guadalcanal szigeten. Tetere és Honiara területét teljesen elöntötte a víz. „A kevés információ, amit onnan kaptunk, illusztrálja a helyzet komolyságát” – közölte Capelli püspök.

A Salamon-szigetek kormánya szükségállapotot hirdetett, amikor – az elmúlt héten – a fővárost átszelő Matanikau folyó elmosta a gátakat, és kilépett a medréből. A legnagyobb károkat Honiara Kínai negyedében okozta az ár, amely az egész országot sújtja.

Ambrose Pereira szalézi atya köszönetét fejezte ki azért, imádsággal támogattak őket ezekben a nehéz időkben. „Ahogy Srimal Priyanga atyával körbejártuk a Matanikau folyó gátjait, nagyon szomorú és nyomasztó légkör fogadott bennünket” – fogalmazott üzenetében.

Honiarában egy szakiskolát, egy agrár-műszaki központot és egy oratóriumot vezetnek a szaléziak. A Matanikau fémből és fából ácsolt hídját, amely összeköti a Szent Kereszt városrészt a kínai negyeddel, teljesen elsöpörte az ár, csakúgy, mint több házat a folyó mentén. Több halálesetről is tudnak. A fő, betonból készült híd egy nyomon járható, egyszerre csak egy autó tartózkodhat rajta, mert az alapjai megrongálódtak. Most ez az egyetlen szál, amely összeköti Hendersont és Honiarát. A nehéz helyzetben levő emberekkel, a korlátozott infrastruktúrával és akadozó élelmiszer ellátással súlyos heteknek és hónapoknak néznek elébe. Honiarában a szeminárium és a lelkipásztori központ egy méter mély vízben áll. A szeminaristák az épület második emeletén tartózkodnak. A víz elérte a könyvtárat. „Aggasztó, ha az ember kap egy telefonhívást késő este egy 350 km-re távolabb eső helyről, és nem tud segíteni” – tette hozzá a püspök.

Mivel az írástudók száma az országban alig haladja meg a 40 százalékot, az oktatás a legfontosabb tényező, hogy az ország lakosai szebb jövőt építhessenek, kevesebb veszéllyel. A Hendersonban (Honiara) működő Don Bosco Szakiskola elhalasztotta a második félév megkezdését, de április 8-án megnyitja kapuit. Az utazás nehéz lesz a diákok számára, ezért a szaléziak keresik a lehetőséget arra, hogy azokat, akik nagy távolságból utaznak, elszállásolják az intézetben, bár az iskola nem rendelkezik sem megfelelő szállással, sem a kellő szanitáris létesítményekkel.

„Szombaton reggel már néhány fiú és lány bejött az iskolába, és segítettek megtisztítani az elöntött tornatermet és a kápolnát a sártól és iszaptól; vasárnap pedig a Jó Szamaritánus Kórház mentőautóját segítettek megtisztítani a sártól” – mesélte Pereira atya.

Teterében plébániát és egy szakképző központot vezetnek a szaléziak. A plébániát teljesen elöntötte a víz. A helyi kórház, a nővérek lakóhelye és az iskola megmenekült, hála az önkéntesek munkájának, akik kaviccsal megerősített töltéseket emeltek. A mentőautót, amit a canberrai olasz nagykövet adományozott, elsodorta az ár, miközben megpróbáltak vele megmenteni több családot. Csodával határos módon senki nem halt meg, de a gépjármű teljesen tönkrement. Több hidat elsöpört az ár. Tetere még mindig el van vágva a külvilágtól, és a segélyek nehezen érkeznek meg.

Honiarában a székesegyház és a Szent Kereszt-hegy tele van evakuáltakkal. Gizóban és Malaitában nincs áram, és az emberek félelemben élnek. A nemzetközi repülőteret április 7-én nyitották meg, így újra lehetővé vált a segélyszállítmányokat szállító repülőgépek számára, hogy elérjenek az árvíz sújtotta fővárosba.

„Valóságos keresztutat tapasztalunk meg. Április 2-án megemlékeztünk a hét évvel ezelőtti a tragédiáról, a földrengésről és szökőárról. Arra kérünk benneteket, emlékezzetek meg rólunk imáitokban” – üzeni Pereira atya.

Magyar Kurír