Két szép műalkotással gazdagodik a rózsadombi Kapisztrán-templom

2012. október 22. hétfő, 10:10

Budapest egyetlen Kapisztrán Szent János-temploma október 23-án 10 órakor tartja búcsús szentmiséjét. A Rózsadombon (Tövis u.) lévő, 1950-ben épült ferences szentély eddig is bővelkedett a modern magyar egyházművészet igényes alkotásaiban, és most két újabbal gazdagodik.

A búcsús szentmise főcelebránsa Spányi Antal fehérvári megyéspüspök az 56-os forradalom ünnepén megáldja a két új műalkotását. A nagy méretű domborművek a templom homlokzatát díszítik a bejárat két oldalán. Egyik a hét ferences vértanút, másik pedig Mindszenty József bíborost ábrázolja. Farjka Félix templomigazgató a ferences vértanúk közül többet személyesen is ismert. Lukács Pelbártnak tanítványa volt, Károlyi Bernát missziós kiadványait ministráns korában terjesztette, és a Bernát atya által Magyarországra hozott kínai novícius, Siao Tamás pedig jó barátja volt. Mindszenty bíboros is kötődik a templom történetéhez, mivel ordináriusként az egyik utolsó intézkedése a templom építési engedélyének megadása volt 1948 novemberében.

A két méter magas és egy méter széles márványba faragott domborművek Heller Jánosnné adományából készültek. Az életnagyságúnál is nagyobb egész alakos Mindszenty-ábrázolás Párkányi Péter műve, a katonásan sorakozó ferences vértanúkét pedig Markolt Sebestyén készítette. Ez utóbbi művész szentendrei ferences diák volt, nyolcgyermekes családból származik, vagyis jól ismeri a ferences szellemiséget – mondta a Ferences Sajtóközpontnak Frajka Félix templomigazgató.

A kommunista hatalomátvétel előtti utolsó pillanatban, 1949-ben épült a templom. Előzménye a Margit körúti templomtól a Rózsadombra felvezető keresztúti stációk végénél emelkedő 17. századi Veronika-kápolna volt, amely az ostrom alatt elpusztult. A misézőhely nélkül maradt rózsadombi hívek és a ferences atyák alkalmas helyszínt keresve a Törökvész út és a Tövis utca sarkán szép fekvésű telekre bukkantak, amelynek tulajdonosa Herczeg Ferenc volt. Mikor a hívek közül valaki felkereste, a nagy író kijelentette, hogy magánszemélynek nem adja el, de az egyháznak szívesen. Négyszögölenként 80 forintot kért, de amikor megtudta, hogy templomot akarnak rajta építeni, húsz forintot engedett az árból.

A templom Say-Halász Antal tervei alapján villámgyorsan, nyolc hónap alatt szerkezetkészre megépült, mert félő volt, hogy a hatalom bármelyik pillanatban leállíthatja a munkálatokat. Érdekes, hogy az építés tempójával épp az akkori kommunista legfelső vezetés egyik tagja, Vass Zoltán, a Tervhivatal elnöke volt elégedetlen. A közelben lakott, és egyszer megszólította a munkásokat. Azt kérdezte, miért szakaszosan dolgoznak, miért nem folyamatosan. A válasz az volt, hogy nincs pénz; anyagot csak akkor tudnak venni, ha a hívektől újabb adományok érkeznek. A legközelebbi alkalommal, amikor hazafelé tartott, az építkezésen tartózkodott a Margit körúti plébános, Gábris Grácián ferences is. Vass Zoltán a kezébe nyomott húszezer forintot, és azt mondta: fejezzék be gyorsan. Ő már tudott valamit… Jóindulatának oka pedig: a Horthy-korszakban a váci börtönben raboskodott, ahol a börtönlelkész a szintén ferences Riba Hugó volt, akit emberségessége miatt még a kommunisták is szerettek.

A Tövis utcai templom védőszentjéül a (mindenkori) pogányság elleni harc nagy hősét és szimbolikus alakját, Kapisztrán Szent Jánost választották. Néhány hónap múlva feloszlatták a rendeket, és a ferencesek sem szolgálhattak e templomban hivatalosan. A nehéz idők ellenére a kortárs egyházművészet legjelesebb alkotóinak (Molnár C. Pál, Pleidell János, Jeges Ernő, Metky Ödön, Búza Barna, Kontuly Béla, Fuchs Hajnalka) freskói, szobrai és üvegablakai ékesítik az istenházat.

A szentélyben látható hatalmas Kapisztrán-freskót azért is érdekes, mert Kontuly Béla 1950-ben oly vakmerő volt, hogy a védőszent mögött látható nándorfehérvári erődítmény egyik bástyájára kicsiny akasztófát festett, mintegy jelezve, hogy a várvédők nem kegyelmeznek az árulóknak. És az akasztófán lóg is valaki... A művész megsúgta a ferenceseknek, hogy a szabad szemmel alig látható hulla nem más, mint Rákosi Mátyás.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
a-pasztor-feladata-hogy-gyogyitsa-baranyok-sebeit-tagle-biboros-eloadasa
A pásztor feladata, hogy gyógyítsa a bárányok sebeit – Tagle bíboros előadása

Csütörtök óta tart a Vatikánban a püspökök négynapos tanácskozása a kiskorúak védelméről az Egyházban. Plenáris előadások és kiscsoportos összejövetelek váltják egymást.

06:34
nem-jo-az-embernek-egyedul-lennie
Nem jó az embernek egyedül lennie

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg hazánkban a házasság hetét, amely február 17-én ért véget. A házasság öröméről, hivatásáról és küldetéséről Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató írását olvashatják.

2019. február 22. péntek