Két szép műalkotással gazdagodik a rózsadombi Kapisztrán-templom

2012. október 22., hétfő | 10:10

Budapest egyetlen Kapisztrán Szent János-temploma október 23-án 10 órakor tartja búcsús szentmiséjét. A Rózsadombon (Tövis u.) lévő, 1950-ben épült ferences szentély eddig is bővelkedett a modern magyar egyházművészet igényes alkotásaiban, és most két újabbal gazdagodik.

A búcsús szentmise főcelebránsa Spányi Antal fehérvári megyéspüspök az 56-os forradalom ünnepén megáldja a két új műalkotását. A nagy méretű domborművek a templom homlokzatát díszítik a bejárat két oldalán. Egyik a hét ferences vértanút, másik pedig Mindszenty József bíborost ábrázolja. Farjka Félix templomigazgató a ferences vértanúk közül többet személyesen is ismert. Lukács Pelbártnak tanítványa volt, Károlyi Bernát missziós kiadványait ministráns korában terjesztette, és a Bernát atya által Magyarországra hozott kínai novícius, Siao Tamás pedig jó barátja volt. Mindszenty bíboros is kötődik a templom történetéhez, mivel ordináriusként az egyik utolsó intézkedése a templom építési engedélyének megadása volt 1948 novemberében.

A két méter magas és egy méter széles márványba faragott domborművek Heller Jánosnné adományából készültek. Az életnagyságúnál is nagyobb egész alakos Mindszenty-ábrázolás Párkányi Péter műve, a katonásan sorakozó ferences vértanúkét pedig Markolt Sebestyén készítette. Ez utóbbi művész szentendrei ferences diák volt, nyolcgyermekes családból származik, vagyis jól ismeri a ferences szellemiséget – mondta a Ferences Sajtóközpontnak Frajka Félix templomigazgató.

A kommunista hatalomátvétel előtti utolsó pillanatban, 1949-ben épült a templom. Előzménye a Margit körúti templomtól a Rózsadombra felvezető keresztúti stációk végénél emelkedő 17. századi Veronika-kápolna volt, amely az ostrom alatt elpusztult. A misézőhely nélkül maradt rózsadombi hívek és a ferences atyák alkalmas helyszínt keresve a Törökvész út és a Tövis utca sarkán szép fekvésű telekre bukkantak, amelynek tulajdonosa Herczeg Ferenc volt. Mikor a hívek közül valaki felkereste, a nagy író kijelentette, hogy magánszemélynek nem adja el, de az egyháznak szívesen. Négyszögölenként 80 forintot kért, de amikor megtudta, hogy templomot akarnak rajta építeni, húsz forintot engedett az árból.

A templom Say-Halász Antal tervei alapján villámgyorsan, nyolc hónap alatt szerkezetkészre megépült, mert félő volt, hogy a hatalom bármelyik pillanatban leállíthatja a munkálatokat. Érdekes, hogy az építés tempójával épp az akkori kommunista legfelső vezetés egyik tagja, Vass Zoltán, a Tervhivatal elnöke volt elégedetlen. A közelben lakott, és egyszer megszólította a munkásokat. Azt kérdezte, miért szakaszosan dolgoznak, miért nem folyamatosan. A válasz az volt, hogy nincs pénz; anyagot csak akkor tudnak venni, ha a hívektől újabb adományok érkeznek. A legközelebbi alkalommal, amikor hazafelé tartott, az építkezésen tartózkodott a Margit körúti plébános, Gábris Grácián ferences is. Vass Zoltán a kezébe nyomott húszezer forintot, és azt mondta: fejezzék be gyorsan. Ő már tudott valamit… Jóindulatának oka pedig: a Horthy-korszakban a váci börtönben raboskodott, ahol a börtönlelkész a szintén ferences Riba Hugó volt, akit emberségessége miatt még a kommunisták is szerettek.

A Tövis utcai templom védőszentjéül a (mindenkori) pogányság elleni harc nagy hősét és szimbolikus alakját, Kapisztrán Szent Jánost választották. Néhány hónap múlva feloszlatták a rendeket, és a ferencesek sem szolgálhattak e templomban hivatalosan. A nehéz idők ellenére a kortárs egyházművészet legjelesebb alkotóinak (Molnár C. Pál, Pleidell János, Jeges Ernő, Metky Ödön, Búza Barna, Kontuly Béla, Fuchs Hajnalka) freskói, szobrai és üvegablakai ékesítik az istenházat.

A szentélyben látható hatalmas Kapisztrán-freskót azért is érdekes, mert Kontuly Béla 1950-ben oly vakmerő volt, hogy a védőszent mögött látható nándorfehérvári erődítmény egyik bástyájára kicsiny akasztófát festett, mintegy jelezve, hogy a várvédők nem kegyelmeznek az árulóknak. És az akasztófán lóg is valaki... A művész megsúgta a ferenceseknek, hogy a szabad szemmel alig látható hulla nem más, mint Rákosi Mátyás.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
elo-orokseg-piarista-multidezes-budapesten
Élő örökség – Piarista múltidézés Budapesten

„A piarista múlt jelene” címmel tartottak könyvbemutatóval, könyvtár- és múzeummegáldással, valamint kiállításmegnyitóval összekötött rendezvényt a budapesti Piarista Központban április 25-én a Piarista Rend Magyar Tartományának központi gyűjteményei.

16:26
van-kozunk-hozzad-nazareti
Vecsei Miklós: Van közünk hozzád, Názáreti

„Kilenc hónappal ezelőtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pajzsára cseréltük a korábbi állami fenntartó cégtábláját az egykori gödi Topház bejáratán. A második héten szolgálatra jelentkeztem az intézménybe, tizenkét órás ügyeletet vállaltam...” Vecsei Miklós írását olvashatják az alábbiakban.

14:48
Útravaló – 2019. április 26.

Útravaló – 2019. április 26.

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. április 26.

Mai evangélium – 2019. április 26.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Jn 21,1–14

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle