Két új taggal bővült a Pápai Tudományos Akadémia

Theodor Wolfgang Hänsch Heidelbergben született 1941. október 30-án. 1969-ben szerezte meg a fizikai doktorátust a város egyetemén. 1970-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol a kaliforniai Stanford Egyetem fizika szakán lézerfizikai kutatásokat végzett. 1986-ban tért vissza Németországba, ahol a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem fizikaprofesszorává és a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Számos írása jelent meg a kísérleti lézerfizika és a kvantumoptika területén. 2005-ben a lézer alapú színképelemzés területén végzett kutatásaiért – az amerikai John Hall-lal és Roy Glauberrel együtt – fizikai Nobel-díjjal tüntették ki.

Edward Witten 1951. augusztus 26-án született Baltimore-ban (Maryland, Egyesült Államok). Brandeis-ben diplomázott, majd 1976-ban a Princeton Egyetemen szerzett fizikai doktorátust, ahol 1980-tól fizikaprofesszorként tanított. Elméleti fizikus, eredményei nagy hatással voltak korunk matematikatudományára. Fő érdemei között tartják számon a húrelmélet és az M-elmélet területén elért eredményeit, amelyek során a szuperszimmetria elméletét alkalmazza. Kutatásai nyomán az elmúlt húsz évben a fizika újra fontos inspirációs forrássá vált a matematika számára. Munkásságát 1985-ben a berni Einstein Society Einstein-éremmel, a National Science Foundation 1986-ban Alan T. Waterman-éremmel, az International Union of Mathematicians pedig 1990-ben Fields-éremmel ismerte el.

Az 1603-ban alapított Pápai Tudományos Akadémiát 80 neves természettudós és orvos alkotja. A társaságnak – amelynek székhelye a Vatikáni Kertekben található – az a feladata, hogy előmozdítsa a katolikus egyház és a tudományok közötti párbeszédet. Tagjait nemzeti vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül a pápa nevezheti ki.

VIS/Magyar Kurír

Képek: www.vatican.va, nobelprize.org, www.fields.utoronto.ca