Kétnyelvű könyv Boldog Jolánról

Egy folyamatos jó együttműködés eredménye ez a könyv a Veszprémi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, valamint a szerző és a lengyel-magyar nyelvű kötet fordítója, Rostetter Szilveszter veszprémi orgonaművész között, aki a magyar-lengyel kulturális kapcsolatok nagy előmozdítója, hangzott el a bevezetőben. Piotr Stefaniak, aki harmadrendi dominikánus, nem ismeretlen Veszprémben, hiszen tavaly, a Gizella-napok keretében már vetített képes előadást tartott Árpád-házi szent asszonyok Lengyelországban címmel a várban, melyben IV. Béla tíz gyermekének – köztük kiemelten Szent Kinga, Boldog Jolán és Konstancia – életútjáról, dinasztikus házasságaikról szólott. Kiemelt kutatási területe a magyar szentek, illetve a magyar női szentek a két nemzet közös történelemben. Ezúttal a szinte alig emlegetett Boldog Jolán élettörténetének eredt a nyomába.

Árpád-házi Boldog Jolán nagyon viharos korban született, a tatárjárás korában, melyet azután egy virágzó történelmi korszak követett a magyar királyság történetében, mondta bevezetőjében Rostetter Szilveszter. Apja IV. Béla, anyja a konstantinápolyi császári családból való Laszkarisz Mária volt. Nagynénje Árpádházi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes, nővére Boldog Kinga és Konstancia, húga Szent Margit, unokatestvére Boldog Gertrúd és Boldog Szalóme. IV. Béla lányainak a kiházasításával olyan gazdasági-katonai egységet tudott teremteni, amellyel képes volt megállítani a tatárokat és ezzel tulajdonképpen megvédte egész Európát a pusztítástól. Konstancia a halicsi fejedelem felesége lett, Kinga Kis-Lengyelország fejedelemasszonya Szemérmes Boleszló herceg feleségeként, Jolán pedig a Nagy-Lengyel Fejedelemség nagyasszonya lett a kaliszi és gnieznói herceg, Jámbor Boleszláv oldalán. Jolán személyét, élettörténetét nagyon kevesen ismerik, még az avatott történészek, egyháztörténészek körében is, ezért is hiánypótló Stefaniak könyve, amely most magyarul is olvasható immár, fogalmazódott meg a könyvbemutatón.

A szerző vetített képes előadásában nyomon kísérte a királylány élettörténetét. Jolán már 12 éves korában Lengyelország úrnője volt, amikor még több fejedelemségből, hercegségből állott az ország, s a lengyel államiság kialakulásában jelentős szerepet töltött be a Nagy-lengyel Fejedelemség egyesítő törekvése, melynek eredményeként Krakkó lett az új lengyel állam központja. Jolán három gyermeket szült és őket együtt nevelte férje testvérének öt árvájával. Férjével boldog házasságban élt, igazi családanya volt, otthonfönntartó, gyermekeket nevelő. Emellett segített a templomokban, kórházakban, saját kezűleg gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket nagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet példája szerint. 23 évet élt példás keresztény házasságban, s 35 éves kora körül megözvegyült. Ezután az általa alapított gnieznói klarissza kolostorba vonult vissza lányaival, de szerzetesnőként is nyomon kísérte a magyar-lengyel kapcsolatokat, sőt aktívan közreműködött is azok alakításában. Csak a XIX. században avatták boldoggá, mivel kultusza a területileg hosszú időn át ismét megosztottá vált országban tiltott volt.

A bemutató végén Pitor Stefaniak és Rostetter Szilveszter az első könyvet Márfi Gyula érseknek dedikálták.

Toldi Éva/Magyar Kurír