Kettős jubileumot tartottak Veszprémben

Bevezetőjében Szerenka Mikós a 70 és 75 évvel ezelőtti jeles eseményekre emlékeztetett. Elmondta: az ünnepi alkalomra felújították, bővítették a templomi padfűtést, a tetőzeten korszerű napkollektoros rendszert építettek ki; az épületen belső és külső felújítási, festési munkálatokat végeztek, és felújították a hangosítást. Mindezt plébániai, pályázati és minisztériumi segítséggel és a hívek adományaiból, vállalkozók felajánlott munkájával végezték el. Szerenka Miklós megköszönte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, területi országgyűlési képviselő támogatását.

Boldog II. János Pál pápa emlékére fehér carrarai márványból szobrot készíttettek a hívek adományaiból; Rieger Tibor szobrászművész alkotását a templom oldalhajójában állították fel.

Az oldalkápolna falára – a templom kántor-karnagya, Rostetter Szilveszter és lengyel jótevők, Piotr Jantos fotóművész és Piotr Stefaniak történész adományaiból – képes tabló került, amely Árpád-házi Szent Margitot és boldogokból, szentekből álló rokonságát mutatja be.

Az október 27-i szertartás a felújított templom, a boldog pápa szobrának és a képtablónak a megáldásával, megszentelésével vette kezdetét, majd a szentmisével folytatódott.

Szentbeszédében Márfi Gyula veszprémi érsek – a napi evangéliumhoz kapcsolódva – a farizeus és a vámos példázata alapján a kevélység és az alázat kérdéséről elmélkedett. Az alázat azonos a szelídséggel, a gyermeki lelkülettel, a kevélység vagy gőg viszont súlyos veszélyekkel járhat együtt. A kevély ember elveszíti kapcsolatát a valóságos világgal; a kevélység elszakítja az élő Istentől, és olyan istenek hívévé teszi, akik nincsenek. Ilyen nem létező isten például a farizeus bálványistene, akit le lehet kenyerezni, aki az emberek kedvéért hajlandó akár utálni is a bűnbánó vámost vagy az irgalmas szamaritánust – csak azért, mert vámos, vagy mert szamaritánus. A többistenhit bálványisteneiről azt hitte az ókor embere, hogy úgy működnek, mint egy automata: bemutatnak nekik egy-egy áldozatot, s minden gondjuk elszáll, az istenek mindent megoldanak helyettük. Nagy könnyebbségnek érezhették sokan, hogy a bálványistenek loptak, csaltak, paráználkodtak, gyilkoltak, mert így nem támaszthattak erkölcsi követelményeket híveikkel szemben sem. A deizmus követői hisznek ugyan a teremtő Istenben, aki azonban nem állít követelményeket az emberek elé, hagyja, hogy úgy éljenek, ahogy akarnak.

A gőg elszakít a felebaráttól, sőt önmagunktól is, mivel a másik emberben a kevély nem látja meg a jót, csak a rosszat; s mivel e hamis emberkép nyomán önnön identitása is eltorzulhat, nem ismeri fel, nem látja meg saját bűneit – mutatott rá a főpásztor. Végül arra bíztatott: fogadjuk el a szigorú és igényes Istent, aki szeret, de követel is tőlünk, s törekedjünk a helyes önvizsgálatra, bűneink megvallására; de lássuk meg értékeinket is, mint talentumokat – tudván, hogy mindent Istentől kaptunk.

A jubileumi ünnep orgonakoncerttel zárult. J. S. Bach, Gounod, F. Schubert, Giuseppe Verdi, J. Rybarski, Rostetter Szilveszter opusai, továbbá Ave Maria-dallamok hangzottak el, László Szilvia előadásában, Rostetter Szilveszter orgonajátékával.

Toldi Éva/Magyar Kurír