Kiállítás megmentett szakrális kincseinkből

A kiállításon összesen tizenhét XIII–XVIII. századi kézirat- és nyomtatványtöredék, húsz XV–XIX. századi kéziratos és nyomtatott könyv, valamint történeti kötés, továbbá két egyleveles nyomtatvány és négy 1797–1948 között kibocsátott oklevél látható. Szakszerűen restaurált liturgikus kéziratok, prédikációs művek, katolikus és református bibliák, unitárius katekizmus, imádságos könyvek, cirill betűs ortodox zsoltárkönyv, protestáns, római és görög katolikus iskolák számára kiadott tankönyvek sora mutatkozik be a látogatónak.

Ezeket művészi értékű gótikus, reneszánsz és barokk stílusú magyar és külföldi műhelyekben készült bőrkötésbe vonták be; egykori tulajdonosaik bejegyzései színes képet nyújtanak a kor társadalmi és szellemi légköréről, hűen tükrözik a könyvek vándorútját, olvasótól olvasóig.

A kutatások és a restaurálások során több, eddig ismeretlen erdélyi kottás liturgikus kódex (breviarium, psalterium, antiphonarium) töredékét azonosították. A legrégebbi töredék – a középkori magyar liturgikus zenetörténet korai emléke – egy Breviarium notatum című pergamenkódexből származik, amelyet Erdélyben másoltak a XIII. század első felében.

Rendhagyó esemény a magyar nyomdászat kutatása történetében az ún. Debreceni töredékek feltárása és meghatározása, amely során tizennégy különböző nyomtatvány és egy kézirat töredékét áztatta ki a restaurátor a híres löweni és salamancai grammatikus Nicolaus Clenardus Institutiones ac meditationes in Graecam linguam című, 1566-ban Párizsban kiadott görög nyelvkönyvének debreceni kötéstáblájából.

Illyés András csíkszentgyörgyi származású erdélyi püspök 1692-ben és 1694-ben Bécsben kiadott prédikációs művének, valamint a szentek életéről írt munkájának töredékei kerültek elő Lukács Mihály Albumának csíksomlyói bőrkötéséből.

Helytörténeti szempontból nagy jelentőségű a Kisboldogasszony egyházközség Historia Domus-a 1703–1880 közötti adatokkal, valamint a somlyói ferencesek által 1730-ban alapított Szeplőtelenül Fogantatott Sarlós Boldogasszony Társulatának Albuma. A Historia Domus lapjain több olyan híres csíki egyházi személyiség, plébános feljegyzése olvasható, mint Lakatos István történetíró, Lukács Mihály csíki esperes, valamint Zöld Péter történetíró, az 1762–1764-es székelyföldi események főszereplője. Az Album a tagok és a jótevők névsorát tartalmazza 1731-től 1948-ig.

A kiállítás fontos célja és üzenete az, hogy szakrális kincseink megmentése, gondozása nem csupán a muzeológusok, restaurátorok, hanem mindannyiunk közös feladata.

Kristó Tibor/Hargita Népe/Magyar Kurír

Kép: augustiner.de