Bár 1925, a magyar rádiózás kezdete óta a szórakoztató elektronika számtalan eszköze áll a rendelkezésünkre, a rádióhallgatás valahogy mégsem tudott kimenni a divatból. Ahogy azt a könyv bemutatóján Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója is megjegyezte: „Bensőséges kapcsolat alakulhat ki a rádió segítségével a hallgató és a műsor készítője között, miközben nem is látják egymást”. „A rádió hozzám beszél, a tévét nézem.” E szavakat már Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke fűzte hozzá, azt is kiemelve, hogy „az ürességet elfedi a kép, a rádió semmitmondása azonnal kiderül”.
A könyvet kezünkbe véve rögtön szemet szúrhat a furcsa cím: Kereszt, fogantyú nélkül. Ezt egy japán teológustól vette át a szerző: „A kényelemszerető keresztyének szívesen vennék, ha nem a járást lassító kereszttel kellene haladniuk, hanem egy könnyű, mégis minden szükséges holmit magában rejtő útitáskával. Ám a keresztnek nincs fogantyúja.” Az eredeti, rádióban elhangzott áhítat esetében annak is jelentősége van, hogy japán teológusról van szó. Fabiny Tamás ugyanis a fukusimai szerencsétlenség apropóján beszélt arról, hogy mit is jelent valójában a kereszthordozás.
Nem csak a fent említett példa mutatja a szerző munkamódszerét. Legtöbbször egy aktuális eseményből indul ki, hogy aztán innen a gondolat íve elvezessen valami időtálló tanításig. A fagy kapcsán a kihűlt szeretetről szól; a szakadó eső Noé bárkáját, mint az egyház szimbólumát juttatja az eszébe; az óraállítás összefüggésében az idővel való viszonyunkról elmélkedik; az árvízi védekezés idején pedig arról beszél, hogy Isten küldötteiként mindannyian képesek vagyunk a lelkek megmentésére. Persze előkerülnek általános kérdések is, mint a házasság, vagy a nemet mondás nehézségei.
A szerző sokszor hívja segítségül az irodalmat, de még többször a Bibliát. Ilyenkor kicsit megfordul a sorrend: egy elsőre talán elvontnak tűnő bibliai idézetről mutatja meg, mennyire a mai kor emberéhez szól.
E kötet ugyanakkor egyáltalán nem mellékesen igényes találkozása a szövegnek, a képnek és a hangnak-zenének. A fejezetek elején Aknay János, Fehér László és Konok Tamás képzőművészek alkotásai láthatók. A könyvhöz egy cd-t is mellékeltek összeállítói, melyen tizenkilenc áhítat a szerző hangján is megszólal. Ezeket Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas jazz-zenész improvizációi kötik össze.
Most, advent idején időszerű lehet egy három évvel ezelőtt elmondott áhítat, melyben Fabiny Tamás az ajtó előtt álló és zörgető Jézust ábrázoló festményről beszélt. A történet szerint arra hívta fel valaki az alkotó figyelmét, hogy elfelejtett kilincset festeni az ajtóra. A festő erre azt válaszolta, hogy szándékosan hagyta le. „Az emberszíven ugyanis csak belülről van kilincs, azt csak belülről lehet megnyitni.” Szívünk ajtaja előtt ott áll Jézus, de az ajtót nekünk kell kinyitni.
Baranyai Béla/Magyar Kurír
A szerző az Új Ember munkatársa.