Kinek mihez van joga? – Márfi Gyula érsek előadása

Márfi Gyula érsek előadásában elsősorban a gyermekek jogairól beszélt. A Biblia szerint a magzat az anyaméh áldott gyümölcse. Évtizedekkel ezelőtt a gyermeket váró édesanyáról azt mondták: áldott állapotban van. Manapság pedig azt mondják rá, hogy terhes. A 12 hetes magzatban már benne rejlik a későbbi ember. Szomorú, hogy ma rengeteg életképes gyermek nem születhet meg. Egy abortusz után ugyanattól az édesanyától világra jött gyermekek egészsége a felmérések veszélyeztetettebb, erről azonban a média mélyen hallgat – mondta Márfi Gyula érsek, majd az abortuszok magas számával kapcsolatos véleményét így foglalta össze: „az abortusztörvény része az életellenes szemléletnek, amely oda vezet, hogy bezárnak az óvodák, az iskolák, lassan bezárnak az orvosi rendelők, a vasútállomások.”

A házasságon kívüli születések és a válások miatt sérül a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy biztonságos otthonban nőjön fel, apával és anyával együtt. A gyermekek pszichoszomatikus panaszainak egyik fő oka, hogy az egyik szülő hiányzik a családból. Ezeknek a gyermeknek több szeretetre és megértésre van szükségük.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról Márfi Gyula elmondta: ez nem lehet azonos értékű a házassággal. A családalapítás jogáért küzdő egynemű partnerek nem tudnak pszichológiailag egészséges gyermeket nevelni – fogalmazott.

A gyermek joga, hogy megismerhesse ősei hitét. Joga olyan vallási élményekben részesülni, amelyek gazdagítják őt. Márfi érsek felhívta a figyelmet: a mai oktatáspolitikában a nevelés alárendelt szerepet játszik, információkkal próbálnak embert faragni. A keresztény eszmény azonban nem a szakbarbár, hanem a teljes ember.

A felekezeti iskolák ma sok szempontból hátrányt szenvednek, ami rövidtávú és antidemokratikus szemléletből fakad, hiszen az állampolgár joga, hogy gyermeke az egyházi iskolában ugyanolyan feltételeket kapjon, mint az önkormányzati iskolában.

Az egyház és a politika viszonyával kapcsolatban Márfi érsek hangsúlyozta: a papoknak és püspököknek éppúgy joguk van állást foglalni poltikai és erkölcsi kérdésekben, mint bármelyik állampolgárnak vagy bármelyik hivatásos politikusnak. A pártpolitikától távoltartják magukat, azonban kötelességük, hogy a közösséget képviselve megfogalmazzák álláspontjukat. „Amikor megfogalmazunk valamit, nem azért tesszük, hogy valamelyik pártnak a kedvében járjunk.”

Előadása végén mondandóját az érsek egyetlen mondatban foglalta össze: „Az evangélium nem alku tárgya.”

Fehér János/Magyar Kurír

Kép: Fehér János