A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2004. március 3-án a
Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozta Dr. Magyari Erzsébetnek, a ferencesek harmadrendje tagjának,
valamint a Szent Gellért díj arany fokozatával tüntette ki
Szilágyi M. Vilma és Szilágyi M. Izabella nővéreket (Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata). A díjakat Seregély István érsek, az MKPK elnöke nyújtotta át.
Letölthető nagyméretű fotók az eseményről (jpg, zip, 3 MB>
Dr. Magyari Erzsébet Budapesten született polgári értelmiségi család gyermekeként. Már egyetemista volt, mikor elhatározta, hogy szerzetes lesz, de a szülei azt kívánták, hogy belépése előtt végezze el az egyetemet. 1947-ben politikai okok miatt édesapjával együtt az Andrássy út 60-ba zárták, majd internáló táborba küldték, 1948-ban szabadultak.
Az egyetemre nem mehetett vissza, állást előélete miatt nem kaphatott. Ekkor szerzett tudomást a Ward Kollégiumról, ahol 1949. őszén kezdte meg tanulmányait. Eközben lépett be a ferences harmadrendbe és 1949. december 11-én édesanyjával együtt fogadalmat tett. 1953-ban egy társával és édesanyjával együtt Pomázon kisipari termelőszövetkezetet alapítottak, melynek tagjai túlnyomórészt szerzetesek, szerzetesnők és a kitelepítésből visszatért személyek voltak. Miután felsőbb utasítás ellenére a szövetkezet egyik tagja nagymisét mondott a pomázi plébániatemplomban, a felettes szerv feloszlatta a szervezetet. Ezután 1955 decemberéig családoknál hittant tanított. Ekkor az ÁVH elvitte édesanyját, ő pedig takarítónőként dolgozott különböző kórházakban.
Miután édesanyja kiszabadult ő beiratkozott az egyetemre és befejezte jogi tanulmányait. Ettől kezdve jogtanácsosként működött az építőiparban, de ha felkeresték régi wardista társai és jogi tanácsot vagy segítséget kértek tőle, szívesen állt rendelkezésükre. Így került összeköttetésbe a Római Katolikus Egyházi Karitásszal, amelynek több mint két évtizeden át jogtanácsosa volt. Ugyanakkor bekapcsolódott a lakóhelye szerinti plébánia életébe és plébánosa megbízta az egyházközségi karitász irányításával. Ebben a minőségében az egyházközséghez tartozó kislányok részére karitászképzés címen adott hittanórákat.
Ezzel egy időben a pasaréti ferences rendház, a szentendrei ferences gimnázium, majd az egész Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány jogi természetű ügyeit intézte. Ha más szerzetesrendektől fordultak hozzá az elöljárók, nekik is szívesen segített.
1993-ban a tartományfőnök és a misszióvezető atya kérésére átvette a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány vezetését, és ezt a feladatot egészen 2000. nyaráig látta el. Majnek Antal püspök felkérésére létrehozta a Kárpátalja Hitéletéért Alapítványt, melynek munkájában a mai napig is részt vesz. Amikor 1990-ben a Ferences Világi Rend újra megkezdhette működését, bekapcsolódott munkájukba és az Országos Tanács titkári teendőit látta el. Nyolc évi szolgálat után lemondott és a hivatalos feladatoktól visszavonult.
A kitüntetéssel a konferencia tiszteletét és köszönetét kívánja kifejezni azért, hogy vallási elkötelezettségből fakadó széleskörű tapasztalataival és jogi szaktudásával az elmúlt évtizedek során nagyon sok segítséget nyújtott a magyarországi szerzetesközösségeknek és plébániáknak, valamint a határon túli magyar közösségeknek.
A kitüntetéssel a konferencia tiszteletét és köszönetét kívánja kifejezni
Szilágyi M. Vilma és Szilágyi M. Izabella nővéreknek azért, hogy mély hittel, a fogyatékos emberek iránti elkötelezettséggel és szaktudásukkal az elmúlt évek során nagy mértékben hozzájárultak a hallássérültek szakpasztorációjának működéséhez.
Siket szülők gyermekeként ismerték meg a hallássérültek, különösen a teljesen siketek hátrányos helyzetét, perifériára szorultságát még az egyházi életben is. Már fiatalon is foglakoztak a családjukkal érintkező siketek oktatásával. 1973-ban indították el szentmisék tolmácsolásával, hitoktatással a hallássérültek pasztorációját, hogy a szentmisén való részvétel, a szentségekhez járulás számukra is találkozás, hitélmény lehessen és jobban bekapcsolódhassanak az Egyház életébe, a hívők közösségébe. Jelenleg hat vidéki városban tolmácsolnak szentmisén, keresztelőn, esküvőn, temetésen, orvosnál, kórházban és hivatalokban.
A siketek számára érthető nyelvezetre írták át a szentmise, a szentségek kiszolgáltatásának szertartás szövegét, az olvasmányokat és Kis Misekönyv formában kiadták az A, B, C év vasárnapi és ünnepnapi szentmisék egyszerűsített szövegeit. A hallássérültek hitoktatásához hittankönyveket szerkesztettek és adtak ki. 15 éve havonta szerkesztik és osztják szét a Hallássérültek Hírlevelét, melyben tájékoztatják őket az Egyházban, valamint a közösségekben történt eseményekről, hírekről.
Zarándok utakat, kirándulásokat szerveznek és vezetnek és 14 éve minden nyáron hallássérült gyermekeket táboroztatnak.
1979-től mindketten a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat keretében dolgoznak, 1992-ben léptek be a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatba. Pasztorális és karitatív tevékenységüket jelenleg is töretlenül folytatják.
(forrás: MKPK Sajtóiroda, katolikus.hu weboldal szerkesztőség)
