
A hagyományosan két napig tartó búcsú szombat délután gyászliturgiával kezdődött, amelyben a kegyhelyre érkező zarándokok közösen fohászkodtak elhunytjaikért.
A görög katolikus szertartások mellett római katolikus szentmise is volt, s magyar, ószláv és cigány nyelven is ellátták a zarándokok lelki szolgálatát a kegyhelyen.
A két napig éjjel-nappal nyitva tartó templomba folyamatosan érkeztek zarándokok a környező országokból is. A kegytemplomban a szolgálattevő papok és papnövendékek közösen imádkoztak a hívekkel, s közben egyre több hálaajándékkal telt meg a kegykép előtti oltár.
„Értetkőzés”
A kegyoltár mögött egy lépcsősor vezet fel egy fémkeretbe foglalt selyemkendőhöz. 1905-ben Gávris Kelemen bazilita atya, a kegykép őrzője ezzel itatta fel a harmadik könnyezés könnycseppjeit. A zarándokok érintéseire utalva terjedt el a népnyelvben az értetkőzés kifejezés.
Hiszek a katolikus Anyaszentegyházban
Az ünnepi szent liturgiára tízezrek töltötték meg a kegytemplom előtti teret, ahol a tábori oltárnál Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök közel 100 pappal végezte Aranyszájú Szent János liturgiáját.
A megyéspüspök ünnepi beszédében utalt arra, hogy ugyanebben az időben szülőhelyére látogatott XVI. Benedek pápa, akivel lélekben együtt imádkozik minden máriapócsi zarándok is, nemcsak a német katolikus egyházért, hanem azért is, hogy mindenki tiszta hittel tudja mondani: Hiszek a katolikus Anyaszentegyházban! „Hiszek, mert itt találom meg a hitnek és a szentírási igazságnak a teljességét.”
A szent liturgia után körmenet, majd paraklisz zárta az Istenszülő születésének búcsúját.
Hajdúdorogi Egyházmegye/Magyar Kurír