Amikor a Miatyánkot imádkozzuk, azt is kérjük Istentől, hogy ne vigyen minket a kísértésbe. Ezzel azt kérjük, hogy ne engedjen számunkra nagyobb próbatételt, mint amit el tudunk viselni bűn nélkül. A kísértés azt jelenti, hogy valamilyen szokatlan esemény felszínre hozza lelki tűrőképességünk határát, és döntésre szólít.
Ez a döntés közelebb vihet, de el is távolíthat Istentől. Mert a kísértést kétféleképpen lehet megszüntetni: bűn nélkül vagy bűnnel. A jótettel felülmúlt kísértés növeli bennünk a természetfeletti életet, a rossz tettel felszámolt kísértés viszont megmerevít, és elzár Istentől. S nem old meg semmit, mert újabb kísértéseknek leszünk kitéve. A jó és a rossz harcának színtere az ember élete. Küzdelmek árán munkáljuk örök üdvösségünket.
Sánta János