A családos adventi program szentmisével kezdődött, melyet Bérczi Bernát, a zirci ciszterci rend szerzetesközösség tagja mutatott be, Mosolygó Péter veszprémi görög katolikus lelkésszel koncelebrálva. A szertartáson Munkácsi János állandó diakónus adventről, a karácsonyra való ráhangolódásról beszélt, kiemelve: minden évben komoly belső harcot jelent a keresztény ember életében, hogy a világ, a kereskedelmi karácsony és az üzleti advent hátterében megtalálja a maga és családja elcsendesedését, lelki ráhangolódását az ünnep lényegére. Leginkább az idővel van gondunk mindig; ilyenkor még nehezebb időt szakítani a közös családi programokra, együttlétekre is – mutatott rá. Az idő azonban kegyelmi ajándék. Használjuk az adventi időszakot arra, hogy türelmesebbek legyünk egymáshoz, hogy minden család lelkigyakorlatos házzá lehessen, hogy a bensőségesség, a szeretet, a családi otthon melege járja át közösségeinket, s hogy tudjunk meríteni gyermekeink csillogó szeméből, tiszta tekintetéből. A szentmise után Birher Nándor állandó diakónus, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára tartott előadást, „Kit várunk az adventben? Godot-t? A Megváltót?” címmel. Elmélkedésében Kantot idézve mutatott rá: világunk ellentétekkel terhelt; az ember nem érheti el a földön a tökéletes boldogságot. Az ember feladata nem a tökéletes boldogságra törekvés, hanem hogy méltóvá váljék a majdani teljes boldogságra. Az advent erre való készület is kell legyen. Tisztáznunk kell, kit várunk: Krisztust, a Megváltót, vagy Godot-t, aki úgysem jön el. Becket abszurd drámája, a „Godot-ra várva”, hihetetlen kiábrádultságot, reménytelenséget sugároz. Az előadó XI. Piusz pápát idézte: „Az élet cselekvés”. A mi dolgunk, hogy cselekedjünk. Ez korunkhoz is szóló üzenet. A béke megtalálására egyetlen út van: Krisztus Urunk országának a helyreállítása, mondta a pápa 1925-ben. A világias szellem, az istentelenség mételye ma is pusztít a világban. A bajt a jók mozdulatlanságának és félénkségének lehet tulajdonítani, mutatott rá XI. Piusz. A keresztények feladata ma is a Krisztusba vetett hitünk melletti kiállás. Kiállásunkat persze kellő szeretettel, alázattal és türelemmel kell tennünk, de folyamatosan azt a Krisztus királyt tükrözve, aki úgy király, hogy közben a kereszten függ, úgy király, hogy egy koszos istállóba vándorként születik. Az előadást beszélgetés követte, melyben a család feladatairól, a szülők nevelési feladatairól, a fiatalok elé állított példaképek szerepéről volt szó. Az egyházmegyei családpasztoráció munkatársai kézműves és játékos foglalkozásokat szerveztek a gyermekeknek, fiataloknak. A találkozó gyermekek adventi műsorával zárult. Toldi Éva/Magyar Kurír