„... kitartottak az apostolok tanításában és közösségében” - videóval

Ökumenikus elkötelezettségünk meg kell, hogy nyíljon Isten előtt; kérjük minden nap Isten segítségét. Az egyház az övé, nem a miénk – mondta katekézisében a Szentatya. Utalt az idei egységhét témájára, amely a jeruzsálemi első keresztény közösség tapasztalatát idézi: „…kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban” (ApCsel 2,42).

Pünkösdkor a Szentlélek különböző nyelvű és kultúrájú emberekre szállt le: az egyház kezdettől fogva befogadja a különféle származású népeket, és a Szentlélek egyetlen Testet teremt e különbözőségekből – hangsúlyozta Benedek pápa; majd hozzáttete: pünkösd mint az egyház kezdete jelzi Isten szövetségének kiterjesztését minden teremtményre, népre és minden korra. Az egész teremtett világnak valódi célkitűzése felé kell haladnia: az egység és a szeretet helyévé kell válnia.

Az Apostolok Cselekedeteiből idézett szakasz a jeruzsálemi első keresztény közösség négy jellemzőjét sorolja fel: egységesek voltak az apostolok tanításának meghallgatásában, a testvéri közösségben, a kenyértörésben és az imádságban. E négy vonás ma is minden keresztény közösség életének tartóoszlopa, egyetlen szilárd alapja az egyház látható egységét célzó törekvéseknek. Az első keresztények az apostolok szájából hallották az evangéliumi tanítást, amely a hívők mai közössége számára is vonatkozási pontot jelent. Az egységtörekvéseket az apostolok által ránk hagyott hitletéteményhez való hűség elmélyítése révén kell megvalósítani – hangzott el XVI. Benedek tanításában.

A testvéri szeretetközösség ma is, csakúgy, mint az első keresztény közösségek számára, az Úr tanítványai közötti egység legkézzelfoghatóbb kifejezése. Az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk, hogy az első keresztények vagyonközösségben éltek. A gazdagok eladták birtokaikat, és az árát szétosztották a szükséget szenvedők között. Az ökumenizmus történetét a nehézségek és az elbizonytalanodások is jellemzik, de egyben a testvériség, az együttműködés, az emberi és spirituális javakban való osztozás is. Továbbra is ezen az úton haladunk előre – emelte ki a Szentatya.

A jeruzsálemi első közösségben meghatározó volt a kenyértörés pillanata, amikor az Úr jelenvalóvá válik keresztáldozata révén. Az egyház az Eucharisztiából él: ez az igazság magába foglalja az egyház misztériumának központi magvát. A krisztusi áldozathoz való csatlakozásunk Istennel való egységünk csúcspontja, egyben Krisztus tanítványainak egységét, teljes szeretetközösségét képviseli. Az egységhéten különösen fájdalmas, hogy nem osztozhatunk az Oltáriszentségben, ami azt jelenti, hogy még messze vagyunk attól az egységtől, amelyért Krisztus imádkozott – fogalmazott  XVI. Benedek pápa a január 19-i általános kihallgatáson. E fájdalmas tapasztalat bűnbánatra is késztet bennünket, továbbá arra, hogy még nagyobb lelkesedéssel törekedjünk a teljes egység akadályainak leküzdésére.

Az ősegyház negyedik jellemzője az ima volt, amely ma is minden nap elkíséri Krisztus tanítványait – mondta a Szentatya. A keresztény ima Jézus imájában való részvétel, gyermeki hozzáállás, mint ahogy erről a Miatyánk szavai tanúskodnak. Imádkozni azt is jelenti, hogy megnyílunk a testvériségnek, felismerjük, hogy az egyetlen mennyei Atya gyermekei vagyunk, készen állunk a megbocsátásra és a kiengesztelődésre.

Az Úr tanítványainak közös felelőssége, hogy az első keresztény közösséghez hasonlóan közös tanúságot tegyünk a világnak az egyetlen Istenről, aki Krisztusban nyilatkoztatta ki magát. Minden nap növekedjünk a kölcsönös szeretetben, kötelezzük el magunkat, hogy leküzdjük a még fennálló korlátokat. Munkálkodjunk együtt a még nyitott kérdések megoldásán, és legyünk tudatában annak, hogy utunkon az Úr segítségére van szükségünk. Kitartóan kell imádkoznunk Istenhez az egység ajándékáért, hogy az egész világ számára beteljesedjen üdvösségre és kiengesztelődésre szóló terve – mondta szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(gj)