Richard Williamsont az SSPX október 24-i közleménye szerint azért zárták ki, mert nem volt lojális az elöljáróihoz, és a „közjó”, valamint a társaság „megfelelő vezetésének” érdekében ezért kellett meghozni ezt a „fájdalmas” döntést – írja a CNA.
A püspök és elöljárói közt azért alakult ki ellentét, mert Williamson augusztusban engedély nélkül látogatott Brazíliába, hogy ott a bérmálás szentségét szolgáltassa ki száz hívőnek egy elszakadt bencés apátságban. Az SSPX szerint Williamson a látogatás kapcsán megszegte a társaság eljárásrendjét.
Bernard Fellay, a svájci központú társaság vezetője és tanácsa október 4-én hozott döntést Williamson kizárásáról, miután a megadott végső határidőig sem reagált arra a felszólításra, hogy nyilvánítsa ki hűségét és engedelmességét feljebbvalói iránt. Sőt, Williamson inkább egy nyílt levelet tett közzé, amiben lemondásra szólította fel az SSPX vezetőségét.
Williamson nem először kerül reflektorfénybe. A X. Szent Piusz Papi Társaságot, amely a tridenti rítus szerint mutatja be a szentmisét, és elutasítja a II. Vatikáni Zsinatot, 1970-ben alapította Marcel Lefebvre francia érsek. A főpap Vatikánnal való kapcsolata akkor romlott meg, amikor 1988-ban szentszéki engedély nélkül, tehát illegitim módon, de érvényesen szentelt fel négy püspököt, ami önmagától beálló kiközösítést vont maga után a szentelőre és a szenteltekre nézve. A négy felszentelt püspök közt volt Bernard Fellay, a társaság mai vezetője és Richard Williamson is. A kiközösítéseket XVI. Benedek feloldotta 2009-ben. Ezzel egy napon (2009. január 21.) a svéd televízió bemutatott egy, egyébként 2008 novemberében felvett interjút Williamsonnal, amiben azt nyilatkozta, hogy a holokausztnak csak háromszázezer áldozata volt (szemben a történészek által elfogadott hatmillióval). Ezzel igen kellemetlen helyzetbe hozta a pápát, aki nem tudott a püspök ilyen nézeteiről.
Ennek ellenére ezek után elindult az SSPX és a Vatikán közti tárgyalássorozat, amelynek célja az SSPX visszatérése az Egyházba, egy esetlegesen felállítandó személyi prelatúra keretében – bár a nyáron a tárgyalások megfeneklettek, mivel Róma ragaszkodik a II. Vatikáni Zsinat elfogadásához, amit a társaság elutasít. A tárgyalások egy korábbi lépcsőfokán, 2011 őszén azonban a kiszivárgott levelek szerint ellentétbe került egymással az SSPX-et vezető Fellay és több püspöktársa, köztük Williamson: utóbbiak nehezményezték a tárgyalásokat, féltve a társulat önállóságát és „hithűségét”. Nem lehetetlen, hogy Williamson mostani kizárásához a vatikáni tárgyalásokhoz való negatív hozzáállása is hozzájárult.
Maga a pápa egyébként azt mondja Williamsonról A világ világossága című interjúkötetben, hogy ha tudtak volna sajátos nézeteiről, akkor nem oldották fel volna automatikusan a kiközösítését a többiekével együtt, és „legalábbis külön kezelték volna”. A pápa leszögezi: „Williamson annyiban különleges figura, hogy sohasem volt katolikus a szó tulajdonképpeni értelmében. Anglikán volt, és az anglikánok közül egyenesen Lefebvre-hez lépett át. Ez azt jelenti, hogy soha nem élt a nagy egyházban, a pápával közösségben.” Az 1940-ben született Williamson ugyanis 1971-ben katolizált, teológiai tanulmányait pedig az SSPX svájci szemináriumában végezte.
Magyar Kurír
(szg)