A Teremtőtől azt a parancsot kaptuk, hogy hajtsuk uralmunk alá a földet. Ez nem földrajzi kifejezés, hanem vallási. A föld nem a bolygónkat jelenti, hanem az egész kozmoszt. Most úgy látszik, kezdjük kinőni a földet. Létszámban és életformában is. Persze, bűnös szövevényeinkkel együtt. Az azonban nem bűn, sőt kötelező feladat, hogy bajainkra megoldást keressünk.
Isten nem állja utunkat. Lehet, hogy éppen a klímaváltozás kényszeríti ki olyan megoldásokra az emberiséget, hogy a földön kívül is életteret alakítson ki. Annak idején Amerikát sem a vegytiszta életszentség vágyából fedezték fel, hanem az arany miatt. De mégis megjelent a misszió is.
Melyik a jobb? Az erkölcstelen terjeszkedés, vagy az erkölcsösnek látszó begubózás? A tékozló fiú jobban őrizte az Atya képét, mint az otthon maradt fiú. A klímaváltozást nem Isten okozta, hanem mi csináltuk magunknak. De ha már kezdjük magunkat megfőzni, még időben ugorjunk ki a lábasból. Lehet, hogy kései utódaink úgy fogják majd meglátogatni a földet, mint ahogy mi ellátogatunk egy osztálytalálkozóra. Az élet nem siránkozik, hanem terjed.
Sánta János