Régóta óhajtott kötetet vehet kezébe az olvasó Az Esztergomi Bazilika című színes illusztrációkkal gazdagon díszített könyvvel. A Strasbourg városi székhelyen működő neves kiadó, az Edition du Signe vállalta az érsekséggel együtt ennek a könyvnek a kiadását. A francia kiadó a világ minden tájáról sikerrel kereste meg a neves székesegyházakat, hogy szép képekkel, kevés szöveg kíséretében mutassa be az élő egyházat, múltjával együtt. Így történt ez Esztergom esetében is. Az ajánlásban Erdő Péter bíboros a nehéz sorsot megért bazilika tükrében mutatja be a ma is élő egyházat, amely reményt nyújt az elkövetkező századok kereszténységének is. A több szerzőjű kötet egyes intézmények szakavatott értői adták tudásuk legjavát, amelynek csak a terjedelem szabott határokat. Kiderül, hogy Esztergom emblematikus épülete, a mai klasszicista stílusú bazilika számos elődöt tudhat maga mögött. A szerzők kitűnően érzékeltetik egy ezredév történelmi viharait. Kezdve Géza fejedelem építkezéseitől, Szent István középkori bazilikáján át a XVIII. századi új templom után a XIX. századi bazilikáig, amely ma is fennáll. Bemutatja a könyv a sikeres keresztény kezdeteket, a csatákat, az elnyomatás éveit, és a napjainkban reményt keltő egyház életét. A kötet azt sugallja, hogy az emberi erőfeszítést az Isten áldása kísérheti. A kiadvány az Esztergomba látogató német és angol zarándokokat és turistákat is megszólítja idegennyelvű fordításaival. A könyvet Prokopp Mária művészettörténész professzor és az Editon du Signe részéről Rolf Herzbach méltatta.
A Szent István Társulat Erdő Péter bíboros Egyház, kultúra, társadalom című kötetét Roska Tamás professzor mutatta be. A kötet interjúkat és más írásokat tartalmaz. A könyv széleskörű ívet rajzol a fenti témában, amely a bíboros tevékenységét mutatja be jóval, kinevezése előtti időtől, 1993-től kezdve napjainkig. A könyv lapjain az egyházról vallott felfogása a teológiai kérdések, társadalmi problémák és kulturális állásfoglalások olvashatók: egyszóval mindaz, amit mindennapjaink történései az egyház és a főpásztor elé tárnak. A ma problémáira a ma főpásztora ad választ.
Szintén a Szent István Társulat adta ki Beke Margit akadémiai doktori értekezését a Pázmáneum XIX–XX. századi történetéről: Fejezetek az új- és legújabb kori elitképzéshez címmel. Ez a Pázmány Péter bíboros által 1623-ban Bécsben alapított kollégiumi, pontosabban szemináriumi képzést és nevelést ismerteti. A kollégium mindig is az elitképzést tartotta szem előtt. Az innen kikerülő papok általában magas egyházi méltóságot értek el, és a kollégium egyetemessége folytán az egész magyar társadalomra nagy hatást gyakoroltak. Ezért érdekes a kötet, mert nyomon kíséri a főpapok későbbi életútját is, bemutatva a társadalomban és kultúrában betöltött szerepüket is. A kötetet Varga János a Pázmáneum jelenlegi rektora mutatta be.
A harmadik, a Szent István Társulattól kikerülő könyv az egyházi heraldika körét vizsgálta meg. A periodikát Simon István címerkutató ismertette. A Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis V. kötetében olyan jeles szerzők közöltek tanulmányokat, mint Harmath Arisztid a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke a Társaság működéséről, Bertényi Iván díszelnök a főpapi címerhasználatról, Bíró Aurél a Magyarok Nagyasszonya ábrázolásáról a zászlókon vagy Beke Margit a szakrális hordócskákról, illetve Hegedűs András kalauza a címeres emlékek kiállításáról. Olvasható még az alkalmazott címerhasználatról rövid ismertetés Eck Alajostól. Várszegi Csaba a Templomos Lovagrendről szóló sorai és Pandula Attila ismertetése a Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei című kötetről már átvezetnek egy újabb kiadóhoz, a Magtár Művészeti Alapítványhoz.
A Magtár Művészeti Kiadó célul tűzte ki, hogy A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei-t a családkutatók és a heraldika iránt érdeklődők széles közönsége elé tárja bővített kiadásban. Az 1995-ben megjelent kötet iránt belföldön és külföldön egyaránt növekvő érdeklődés indokolta ezt a külsejében is megújult kötet megszületését. A felmerülő igényeket a kiadó folyamatosan tudja kielégíteni. Erről tartott ismertetést Nagy Kálmán igazgató.
A könyvbemutató és kedvezményes vásár december 8-án, csütörtökön Esztergomban is megismétlődik, a Szent Adalbert Központban 14 órakor kezdődő bemutató kiegészül egyéb kulturális programokkal. Ezek keretében a bazilikában Baróti István orgonaművész Liszt-hangversenyt ad. Azon a helyen, ahol a főtemplom felszentelésekor felhangzott a zeneszerző Esztergomi miséje, vezénylete alatt. A bazilikában vezetést tart majd Kontsek Ildikó, a Keresztény Múzeum igazgató-helyettese, míg a Kincstárban Rákossy Anna művészettörténész mutatja be a gyűjtemény legszebb darabjait.
Magyar Kurír