Könyvbemutató a Sapientia Főiskolán

Sághy Marianne hiánypótló műve az „első szerzetesség” nagy generációját mutatja be 357-387 között. Azt követi nyomon, hogyan lesz az egyéni életérzésből társadalmi mozgalom. E „szerzetesi forradalom” során jön létre a szerzetesi szöveghagyomány, gombamód szaporodnak a remetekunyhók és kolostorok, és az „új aszkéták” elfoglalják a legfontosabb egyházi tisztségeket. Az ariánus válság idején keletkeznek az aszkéta ideál és a szerzetesi mozgalom alapszövegei.

Ki a szent és mi a szentéletrajz? A szerző a hagiográfia műfajának kialakulását az evangélium és a filozófus-életrajzok hagyományába illesztve vázolja fel. Origenész „életrajzától” Szent Antal, Remete Szent Pál, Malchus és Hilarion életrajzaiig elemzi az egyiptomi szerzetesség nyugati modelljének ki-és átalakítását, a szentről vallott sokféle elképzelést, a szent ember társadalmi funkciójának változását, hatalom és aszkézis viszonyát.

Árpád-házi Szent Margit alakja nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy élettörténetét – középkori mértékkel mérve – kivételesen bőséges forrásanyag tárja elénk.

Deák Viktória Hedvig domonkos nővér munkája elsősorban nem a Szent Margit-életrajz részleteit kívánja finomítani, hanem a rá vonatkozó dokumentumoknak ered a nyomába. Arra keresi a választ, hogy Szent Margit leghosszabb, legrészletesebb középkori legendája, melyet a 14. századi domonkos teológus, rendfőnök Garinus írt, hogyan, miért keletkezett, mi állt megíratásának hátterében. Ennek felderítésében új megközelítést alkalmaz a könyv, amikor mindezt a 13-14. századi domonkos rendtörténet és hagiográfia tükrében vizsgálja. A Garinus-féle Margit-legenda részletes elemzése pedig különleges alkalmat nyújt arra, hogy bepillanthassunk a legendaírás „műhelytitkaiba”, különösen is azért, mert rendelkezésre áll a legendaszerző forrása is, Margit szentté avatási perének anyaga. A két dokumentum alapos összehasonlításából kiderül, hogyan alakította saját korának életszentség-eszményéhez Árpád-házi Szent Margit alakját a tudós teológus Garinus. Közeli betekintést nyerhetünk a középkori hagiográfusi mentalitásba, a szerzőnek a szentségről, a csoda mibenlétéről alkotott felfogásába.

A most megjelent kiadányokat Baán István, a Miskolci Egyetem tanára, a Magyar Patrisztikai Társaság elnökségének tagja, Madas Edit, az MTA Fragmenta Codicum Kuatócsoportjának vezetője és Klaniczay Gábor, a Közép-Európai Egyetem professzora, az ELTE docense mutatja be az érdeklődőknek. Mindkét könyvet a Kairosz Kiadó jelentette meg.

A könyvbemutató ideje és helye: 2005. december 15., csütörtök 17 óra, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, V. kerület, Piarista köz 1. III. emelet, könyvtár.

MK

Fotók: Fehér János