Környezet és erkölcs – Orbán Szabolcs OFM a Ferences Órában

Orbán Szabolcs 1969-ben született Csíkkozmáson. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában a mai Márton Áron Gimnázium végezte, ahol 1988-ban érettségizett. 1991-ben jelentkezett a Kisebb Testvérek Rendjébe. A csíksomlyói jelöltség után Esztergomban és Szécsényben volt novícius, 1992 és 1998 között teológiai tanulmányokat folytatott a Szegedi Hittudományi Főiskolán.

1998-ban szentelték diakónussá, 1999-ben pappá. A diakonátus éve alatt a Szent Ferenc Alapítvány keretében folytatott nevelői tevékenységet. 1999-től posztgraduális képzésen vett részt a római Lateráni Pápai Egyetem Accademia Alfonsiana intézetében, ahol 2004 januárjában védte meg és publikálta olasz nyelvű doktori disszertációját, amelynek címe: A nemzeti kisebbségek jogai Európában. A kisebbségi jogok alapjainak etikai-analitikus elemzése és egy megalapozási javaslat a közjó fényében (Róma, 2004).

2004 szeptemberétől a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola erkölcsteológia tanára, a szászsebesi ferences kolostor elöljárója és az egyszerű fogadalmas testvérek nevelője lett. Utóbbi két feladatkörét 2009-ig látta el, amikor megválasztották a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány miniszter provinciálisának. Erkölcsteológiai tanári munkáját továbbra is végzi. Publikációi, illetve tudományos tevékenysége is az erkölcsteológia, valamint a ferences lelkiség területéhez kapcsolódnak.

A ferences tartományfőnöknek a Ferences Óra keretében tartandó előadása mindkét területhez kötődik, hisz a természetvédelem és az azzal kapcsolatban felmerülő problémák alapvetően erkölcsi kérdés, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy megoldásuk – éppen etikai vonatkozásuk miatt – nem kereshető pusztán technikai téren.

A ferences sajtóközpont kérdésére Szabolcs testvér november 20-án 11.30-kor, a nagymise után a csíksomlyói kegytemplomban sorra kerülő előadásának témájáról elmondta: az emberiségnek a természettel való kapcsolata az utóbbi időszakban nem halad megfelelő irányba, és azoknak a néha drámai jelenségeknek az okai, amelyek világszerte vagy szűkebb környezetünkben is tapasztalhatók, nem függetlenek az emberi tevékenységtől. Amint az elöljáró fogalmazott: „az 1960-as években elkezdődött ilyen irányú eszmélődés egyik fontos megállapítása az volt, hogy a modern korban tapasztalható ökológiai probléma oka elsősorban abban a keresztény arroganciában keresendő, amely a Teremtés könyvében megfogalmazott 'Töltsétek be a földet! Hajtsátok azt uralmatok alá, és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és minden állaton, amely mozog a földön!' (Ter 1,28b-29) parancson alapszik. Ebből fakadóan tehát a környezetvédő mozgalmak gyakran kereszténységellenes szempontokat is képviseltek.

Az előadás elsődleges tárgya éppen ezért nem a jelen állapotára való figyelemfelhívás lesz, hanem elsősorban a katolikus egyház tanításának a bemutatása: arra való reflexió, hogy a kereszténységgel nem egyeztethető össze a természet féktelen kizsákmányolása, mert az uralkodás felelős sáfárkodást jelent. Az utóbbi közel száz évben erre a felelősségre számtalan egyházi megnyilatkozás felhívta a figyelmet, legutóbb XVI. Benedek pápa enciklikája, amely hangsúlyozza: 'Ez kihívás a mai társadalom számára, hogy komolyan vizsgálja felül életstílusát, amely a világ számos részén a hedonizmus és a konzumizmus felé hajlik, és amellyel szemben a belőlük fakadó károk ellenére a társadalom közönyös marad. Valódi szemléletváltásra van szükség, amely arra ösztönöz minket, hogy olyan új életmódot fogadjunk el, amelynek elemei az igaz, a szép és a jó keresése, valamint a többi emberrel alkotott közösség a közös fejlődés érdekében. Ezeknek az elemeknek kell a fogyasztási, takarékoskodási és beruházási szokásokat meghatároznia.' (Caritas in veritate, 51. pont)

E felszólítás jegyében az előadás folyamán szeretnénk egy olyan életpéldát, illetve annak fontosabb jellemvonásait is felvillantani, amely útmutató lehet a jelen helyzetből való pozitív kilépésre.”

A szervezők tervei szerint a Ferences Óra 2012-ben folytatódik.

Borsodi L. László ferences sajtóreferens/Magyar Kurír

(gj)

Fotó: Ferences Archívum