Közel-Kelet: imádkozzunk a kereszténység bölcsőjének békéjéért

Március 10-én, kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította a szíriai hatóságokat, hogy április 12-éig szüntessék be a harcokat. Hétfőn járt le a határidő, ameddig Damaszkusznak a tűzszüneti terv értelmében ki kellett volna vonnia csapatait a városokból. A Kofi Annan által a szíriai helyzet rendezése érdekében kidolgozott tűzszüneti terv előírta, hogy a következő 48 órában a szembenálló felek szüntessenek be minden ellenségeskedést. Ennek ellenére Szíriában továbbra is kritikus a helyzet, az erőszakhullám nem szűnik, a menekültek biztonságosabb helyekre, főként a törökországi határ felé tartanak. Az ENSZ szerint az egy éve tartó harcok során több mint 9 ezer ember vesztette életét és 40 ezren menekültek el Szíriából.

XVI. Benedek pápa Urbi et Orbi üzenetében fohászkodott a Közel-Keletért, különösen Szíriáért, hogy szűnjön meg a vérontás, induljanak el a párbeszéd és a kiengesztelődés útján. Imádkozott e menekültekért, hogy befogadásra és szolidaritásra találjanak.

Andrea Riccardi a Famiglia Cristiana című olasz lapban megjelent írásában figyelmeztet arra, hogy a szíriai helyzet veszélybe sodorja a térség békéjét és fenyegeti az ott élő keresztények életét. Hangsúlyozza, hogy a húsvét ünnepe a Szentföld felé irányítja a keresztények figyelmét. Amikor megemlékezünk a bibliai eseményekről, gondolnunk kell erre a térségre, ahol kezdetét vette a keresztény igehirdetés. Nem lehetünk közömbösek a Közel-Kelet békéje iránt: szent és ellentmondásokkal teli föld ez. Szíriában sok vér folyik, Asszad kormánya nem hajlandó a párbeszédre. Riccardi elmondja, hogy a nyugati világ visszahívta nagyköveteit Damaszkuszból, az ott élő keresztények pedig attól félnek, hogy Asszad kormányának bukása után az iraki helyzet ismétlődik meg hazájukban: erőszak, bizonytalanság, keresztényüldözés. Szíriában a lakosság 10 százaléka keresztény, félnek az iszlám fundamentalizmus térhódításától. Riccardi hangsúlyozza, hogy 20 ezer szíriai menekült ment Libanonba. Libanon demokratikus hagyományokkal bíró ország, ebben a tekintetben egyedülálló az arab világban. Keresztények, muzulmánok, siíiták, szunniták, drúzok békés együttélésének földje, ahol a keresztények nem egy perifériára szorult kisebbséget alkotnak, hanem meghatározó résztvevői az ország életének. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az itt dúló véres harcokról, amelyek Bejrút lerombolásához vezettek. Az izraeli-palesztin konfliktus nyomán pedig 400 ezer palesztin menekült él az országban menekülttáborokban, megoldatlan helyzetben. Riccardi emlékeztet arra, hogy II. János Pál a keresztény-muzulmán együttélés hírnökének nevezte Libanont és kéri, hogy imádkozzunk ezért a földért, és az egész térség békéjéért.

Mar Gregorios Yohanna Ibrahim, Aleppo szír-ortodox metropolitája, miután húsvéti üzenetében kifejezte a feltámadás, a történelem legjelentősebb eseménye felett érzett örömét, elmondta azt is, hogy ebben az évben Szíria valódi szenvedéstörténetet él meg. Az egész országot, keresztényeket és muzulmánokat egyaránt, Jézus Krisztushoz hasonlóan keresztre feszítették. Kifejezte reményét, hogy az ország feltámad és ismét a szabadság, az igazságosság és a béke uralkodik majd. Kérte, hogy a húsvét napjaiban és azt követően még erősebben imádkozzunk Szíria és a környező országok békéjéért.

Hangsúlyozta, hogy hisznek Jézus szavaiban, amellyel tanítványai és egyházának mindenkori követői felé fordult: „én veletek vagyok mindennap, a világ végéig” (Mt 28,20).

Magyar Kurír

(tzs)