A közjó az Egyház társadalmi tanításában

Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által közreadott, Az Egyház társadalmi tanításának kompendiumacímű kötet magyar nyelvű kiadása kapcsán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, a II. János Pál pápáról elnevezett díszteremben 2008. február 28-án nemzetközi konferenciát rendeztek  „A közjó az Egyház társadalmi tanításában – család, gazdaság, ökológia” címmel. A konferencia fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök volt.

A kötet a konferencia előadásain kívül Kindler József és Baritz Sarolta Laura tanulmányát, valamint az Observatoire de la Finance „A közjót szolgáló pénzügyekért” című kiáltványát tartalmazza.

A szerzők a konferencia-előadások sorrendjében: Erdő Péter (megnyitó beszéd), Benkő Ágota, Bolberitz Pál, Hámori Antal, Anton Rauscher (család), Bod Péter Ákos, Csaba László, Dabóczi Kálmán (gazdaság), Harsányi Ottó Pál, Lányi András (ökológia).

A könyv  a szerkesztő bevezető gondolatai és a szerzők előadásai mellett magában foglalja Erdő Péter „A közjó témájához” bevezető művét a közjó fogalmáról, pluralizmusáról és a közjóval kapcsolatos mai kihívásokról (10–15).

Benkő Ágota „A közjó és a családbarát társadalom” összefüggéseiről (16–27), Bolberitz Pál „A család teológiai szemléleté”-ről (28–30), Hámori Antal „A jog a család szolgálatában” címmel (31–42). fogalmazta meg gondolatait.

Anton Rauscher a család jelentőségének témájával foglalkozik a közjó szemszögéből („Gemeinwohl und familie: 43–50, magyarul: 51–57.; fordította: Paulik Péter).

Bod Péter Ákos „A közjóról és a modern pénzgazdaságról – magyar szemmel” című alkotásában a piacgazdaság torzulásainak veszélyére és az „írástudók” felelősségére is felhívja a figyelmet (58–64).

Csaba László művében azt a kérdést vizsgálja, hogy „Életképes modell-e a szociális piacgazdaság?” – a gyakorlatban és a globalizáció időszakában is (65–81).

Dabóczi Kálmán tanulmányában arra válaszol, hogy „mit tehetek felelősen a közjóért?” („Múzeum vagy iránytű?: 82–111).

Harsányi Ottó Pál „Természeti környezet, klíma és közjó az ember Istennel való kapcsolatában, Gondos sáfárok vagy önközpontú haszonélvezők?” című írásában az ökológiai etika keresztény modelljéről is olvashatunk (112–124).

Lányi András pedig azt világítja meg, hogy „a jövő nemzedékek szó(szóló)hoz” jutása „a ma élőknek is kedvez” (125–127).

„Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma” három témakörét – család, gazdaság, ökológia – érintő konferencia-előadások után a könyv Kindler József „A jóléti válság, szegénység és globalizáció”, illetőleg Baritz Sarolta Laura „Lehet-e a mammonból talentum? A gazdaság, a környezet és a közjó összefüggésének vizsgálata az emberi gondolkodásmód alapján” című tanulmányát tartalmazza (128–140, 141–159).

Miként Beran Ferenc fogalmaz a kötet bevezetőjében: „Az elmúlt évtizedekben politikai és társadalmi változásai miatt az emberek megkülönböztetett figyelemmel fordultak az örök értékeket képviselő kereszténység társadalmi tanítása felé”; reményeink szerint ehhez a „forduláshoz” a most ismertetett kiadvány is további segítségül szolgál.

Hámori Antal/Magyar Kurír

Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma (Szent István kézikönyvek 12., Szent István Társulat, Budapest 2007, 433 o., fordította: Dér Katalin és Horváth Pál)

A közjó az Egyház társadalmi tanításában (Szent István Társulat, Budapest 2008, 169 o.)