Közösségben az Atyával és a Fiúval – Püspökszentelés Esztergomban

Az ünnepi szentmisén társszentelőként vett részt Ternyák Csaba egri érsek, és Schönberger Jenő szatmári püspök, jelen voltak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, határon túli magyar püspökök, valamint az egyházmegye papjai.

„Nagyboldogasszony ünnepén, Főszékesegyházunk búcsúnapján külön öröm, hogy új püspököt szentelünk egyházmegyénk szolgálatára, aki a Püspöki Konferencia megbízásából a nyugati világ szórvány magyarságának lelkipásztori gondját is fogja viselni" – mondta bevezetőjében Erdő Péter bíboros.

A Szentatya üdvözletét és a kinevezési bullát Juliusz Janusz apostoli nuncius megbízásából titkára Mark Gerard Miles pápai káplán olvasta fel latinul, majd Cserháti István, a szentelendő püspök testvére magyarul.

„Különleges ünnep a mai nap Főegyházmegyénk és az egész magyar katolikus közösség számára. Püspökszentelést végzünk Nagyboldogasszony ünnepén! Mária mennybevétele Főszékesegyházunk búcsúnapja. Ennek a templomnak a homlokzatán azt olvashatjuk, hogy ez Magyarország egyházainak anyja és tanítómestere. Különleges, jelképes értelme van tehát annak, hogy Egyházmegyénk új segédpüspöke, Cserháti Ferenc most ebben a prímási bazilikában nyeri el a papság teljességét.” – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros.

„A felszentelt püspök az üdvösség művében egészen különleges szolgálatra hivatott. A szó teljes értelmében apostolutód, akit személyében lelkesít és terhel a hármas krisztusi küldetés egészének folytatása: a tanítói, a papi és a pásztori feladat.” Erdő Péter kitért a XX. és XXI. század fordulója körül kialakult helyzet és ennek a papi szolgálatra és annak megítélésére gyakorolt hatásaira is. Hangsúlyozta: „Életfontosságú hitünk igazságtartalmának teljes és pontos továbbadása.” Valamint, hogy a „püspök és az áldozópap Krisztus személyében újítja meg, teszi jelenvalóvá az Újszövetség egyetlen és örökérvényű áldozatát”.

Cserháti Ferenc személyében a Főegyházmegye „olyan segédpüspököt kapott, aki hosszú évek eredményes lelkipásztori vezetői munkájával, de könyveiben, újságszerkesztői, szerzői tevékenységében, leveleiben és szentbeszédeiben is a hármas krisztusi küldetés kiemelkedő teljesítőjének bizonyult. (…) Olyan lelkipásztort, aki évtizedek óta a nyugati szórványmagyarság körében teljesítette küldetését. Olyan személyiséget, akiben a kárpát-medencei németség és a katolikus magyarság megbonthatatlan, igaz harmóniában egyesül. Üzenet ez a számunkra, mert mutatja az emberi kapcsolatok szabadságát és jele annak, hogy lelkileg önmagunkra találhatunk, magyar katolikusok itt, Magyarországon, a határokon túl és szerte a nagyvilágban.”
(Erdő Péter bíboros szentbeszéde teljes terjedelmében Dokumentumok rovatunkban olvasható.)

Erdő Péter bíboros szentbeszéde után került sor a püspök fogadalomtételére, a kézrátétellel történő szentelésre, majd a püspöki jelvények átadására.

A szentmise végén, a Te Deum elimádkozása után Cserháti Ferenc segédpüspök rövid beszédében elmondta: régóta nem történt olyan, hogy a Szentatya nyugatról hívott magyar papot – aki Romániában született és Németországban élt és dolgozott a magyarok körében –, és az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Feltűnő jele ez az egész magyar katolikus közösség határokon átívelő összetartozásának az egységesülő Európában.

Háláját fejezte ki a Szentatyának, Erdő Péter bíborosnak, a szentelésben közreműködő püspököknek, paptestvéreinek, családjának, barátainak és minden hívőnek, akik imáikkal és szeretetükkel támogatják. Hangsúlyozta, hogy továbbra is szívén viseli a határokon túl élő katolikus hívek lelki gondozását, és fontosnak tartja, hogy a külföldön élő magyar családok eljárjanak magyar nyelvű szentmisére és megtanítsák gyermekeiket magyarul imádkozni, hogy a magyar nép az imádság nemzete lehessen az egész világon.

Magyar Kurír

Képek: Mudrák Attila