Kolozsvári zsinat - egyesül az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház

Az MTI-hez eljuttatott programtervezet szerint előbb az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata hoz határozatot az egyházegyesítés szándékáról, majd ismertetik a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete egyesülési szándéknyilatkozatát. Ezt követően a  magyarországi zsinati képviselők csatlakoznak az Erdélyi Unitárius Egyház zsinatának testületéhez, és közösen megalakítják a Magyar Unitárius Egyház zsinatát. 

Az immár egyesített testület lát neki az egyház alaptörvénye megalkotásának, valamint néhány hatályba léptetési határozat és a szükséges átmeneti rendelkezések meghozatalának. 

Az egyházegyesítő zsinat nyilvános, ünnepi része helyi idő szerint 18 órakor kezdődik a kolozsvári belvárosi unitárius templomban. Itt kifüggesztik az egyesülés alkalmára készített új egyházi zászlót, ismertetik a zsinat egyesülési határozatát, kinyilvánítják a Magyar Unitárius Egyház újraalakulását, aláírják az egyesülési határozat, majd ünnepi istentiszteletet tartanak. 

Az egyházak egyesülésére az is lehetőséget teremtett, hogy a 2010 júniusában elhunyt Rázmány Csaba magyarországi unitárius püspök helyett a magyarországi egyházkerület nem választott új püspököt.

Az unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította, az unitárius vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el; az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az isten” felirat, azaz az unitáriusok nem hisznek  a Szentháromságban, így azok, akik a keresztény hit kritériumának tartják a Szentháromság tanának elfogadását, meg is kérdőjelezik az unitáriusok keresztény mivoltát.

Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Ez pedig az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A Magyar Unitárius Egyházat a trianoni határok osztották fel magyarországi és erdélyi egyházra.