Konferencia és emlékmise Prohászka halálának 80. évfordulóján

Prohászka életműve kimeríthetetlen forrás, erről tanúskodik a püspök szellemi hagyatékát kutató tudósok közreműködésével 1995 óta megrendezett konferenciák sora. De nemcsak a tudomány művelői által él tovább Prohászka, írásai a mai napig megszólítják az embereket. Ezt mutatta a konferencia helyszínéül szolgáló teltházas terem. Mózessy Gergely gyűjteményigazgató, püspöki levéltáros bevezetőjében elmondta: nagy öröm, hogy a jubileumi év és az annak tudományos eredményeit összefoglaló kötet után továbbra is láthatóan nagy a lelkesedés Prohászkával kapcsolatban.

A konferencia elején Barlay Ö. Szabolcs egyháztörténész, Prohászka boldoggáavatási eljárásának buktatóiról beszélt. A nagyhét előtt szemléletesen Prohászka kálváriájának azokat az állomásait mutatta be, amelyek miatt nem indulhatott el a civilek által is rendkívüli mértékben szorgalmazott boldoggáavatás ügye. Előadásában felidézte az ellenségei által sikerre vitt „index” ügyet, amely a Magyar Katolikus Püspöki Kart elbizonytalanította a boldoggáavatás lehetőségét illetően. Bár az index ügyben eljáró tisztségviselőt még a Vatikánból is eltávolították, a történelem nem adott lehetőséget, hogy a boldoggáavatás elinduljon. Barlay atya előadása végén reményét fejezte ki, hogy Spányi Antal püspöksége alatt ez végre megtörténik. A Prohászka-kérdést így összegezte: „A prófétákat nem lehet elhallgattatni, mert ők nemcsak a saját korukra érvényes igazságokat állítanak.” Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy Prohászkát a mai napi nemcsak pozitívan, hanem negatívan is értékelik.

Szabó Ferenc SJ, a Távlatok főszerkesztője Prohászka Jézus-misztikájáról beszélt. A főként Prohászka naplójegyzetei alapján összeállított előadásból megtudhattuk, hogy két korszakra osztható Prohászka misztikus gondolkodása. Fiatal éveiben, római diákként misztikus írásainak fő mondanivalója a lelkiismeretvizsgálat, a belső harcok, a szinte aszketikus bűnbánat volt. Pappá szentelése után azonban új irányba indult el, már nemcsak a bűnök elleni küzdelemre figyel, hanem a „szeretet” misztikusává válik. Költői képekkel, a szerelmi költészet kifejezőeszközeivel ír rajongással Krisztusról, az Eucharisztiáról. A magyarországi történéseket, politikai szereplését megörökítő naplójegyzetei is váltakoznak misztikus írásaival. Nagy hatással volt rá Szent Bernát „jegyesi misztikája”, a szeretet fölénye az ész, a racionalitás felett. Utolsó leveleiben is a pozitívumokra figyelt. „Az önmaga fölé emelkedés” élete végéig elkísérte.

Sarnyai Csaba Máté történész Prohászka és valláspszichológia címmel tartott előadást, amelyből kiderült: Prohászka – legalább német fordításokból – ismerte korának legfontosabb valláspszichológiai szakirodalmi munkáit; már akkor, amikor Magyarországon a tudományág még csak kibontakozóban volt. Prohászka fontosnak tartotta a vallásos lélek tudományos vizsgálatát. Egy 1915-ös előadásában előremutatóan elemezte, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy hívő valláspszichológusnak – szemben a nem hívő valláspszichológusokkal, akik tagadják a természetfeletti létet és tapasztalatokat. Amíg a racionalisták „le akarnak számolni” a vallással, addig a valláspszichológia „számol vele” – fogalmazott találóan Prohászka. A hívő valláspszichológusnak a tudomány elvei alapján segítenie kell a nem hívőt, amikor olyan konkrét lelki jelenséggel találkozik, amely csak a természetfeletti léttel magyarázható.

Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója Prohászka egyházmegyéje a lelkipásztori jelentések fényében címmel tartott előadást, amelyben egy sajátos levéltári forrástípussal ismertette meg az érdeklődőket. Prohászka püspök az első egyházmegyei zsinatot követően narratív lelkipásztori jelentéseket kért papjaitól. „Nem porhintést”, hanem őszinte, bensőséges beszámolót. Így születtek olyan lelkipásztori jelentések, amelyek tükrözik a kor kihívásait, a plébánosok kvalitásait, egy közösség jellegzetességeit. A püspök a jelentésekre személyesen, magánlevélben válaszolt, a helyi problémákra helyi válaszokat keresve. Néhány jelentést pedig anonimizálva publikált körleveleiben papjai számára okulásul, példát állítva az egész egyházmegye elé a változatos lelkipásztori eszköztárra.

A konferencia után az egyetemi templomban este 6 órakor kezdődő szentmisén Spányi Antal székesfehérvári püspök emlékezett meg püspökelődjéről. Homíliájában párhuzamot vont a virágvasárnapi események, illetve Prohászka és Kaszap élete között. Mindketten örök értékeket képviseltek, példamutatóan szeretették Isten és embertársaikat, ezért népszerűek voltak, főleg az egyszerű emberek körében. A társadalom azonban ma már elveti őket, hallani sem akar nagyságukról. A megyéspüspök kiemelten beszélt arról, hogy Prohászka már életében is megtapasztalhatta a dicsőséget, és megtapasztalta a kálváriára vezető utat is. Homíliája végén kérte a híveket, imádkozzanak hitvallóinkért, hogy boldoggáavatásukkal sokak példaképévé, segítőivé válhassanak.

Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír

Képek: Ugrits Tamás