Konferencia Tihanyban I. Andrásról

E mottó jegyében a király halálának 950. évfordulója alkalmából tudományos konferenciát rendeztek nemrég a bencés apátságban, melyen jeles magyarországi és nemzetközi hírű kutatók tartottak előadást az alapító koráról, életútjáról, s többek között azokról a helyi specialitásokról, amelyek András és felesége, Anasztázia kijevi hercegnő és a kíséretében érkezett ortodox szerzetesek révén Tihanyt és a szláv ortodoxiát összekötik, valamint arról is, hogy ki volt a monostor védőszentjéül választott Szent Ányos, akit a gallok legnagyobb szentjükként tiszteltek.

Korzenszky Richárd perjel házigazdaként köszönetet mondott mindazoknak a történészeknek, művészettörténészeknek, egyháztörténészeknek, régészeknek, akik vállalták, hogy előadásaikkal hozzájárulnak az ünnepi szimpózium gazdagításához.  Majd az előadói asztalon, Csete Ildikó textilművész terítőjén olvasható szimbolikusan összefonódó szavakat – Rex…Dux…Lux…Pax – idézve nyitotta meg a konferenciát: „Ha az igaz király vezetésével, az igaz fényességhez igazodva vezettetik az életünk, akkor reményünk van arra, hogy békét találunk.”

Solymosi László professzor, akadémikus elnökletével kezdődött a konferencia, melyen Font Márta történész a Vazul fiaként testvéreivel elmenekülő ifjú Andrásnak a kijevi Ruszban való letelepedéséről, Bölcs Jaroszláv udvarában ellátott katonai szolgálatáról tartott előadást, majd végigkísérte a magyar előkelőségek hívására történt visszatérését és királlyá koronázásának eseményét is magyar földön. Imrényi Tibor művészettörténész, a szegedi Szent György ortodox templom parókusa három, magyar földről származó, a Kijevi Ruszban tisztelt szentről, Efrémről, Györgyről és Mózesről beszélt a hallgatóságnak. Takács Miklós történész a XI. század végi Magyarország bizánci ihletésű templomairól, Csákó Judit, az ELTE történettudományi doktori iskolájának hallgatója Szent Ányos püspök franciaországi és magyarországi kultuszáról szólt. Sz. Jónás Ilona, az ELTE tanára pedig a Saint-Denis apátságról tartott előadást, amely a francia királyok temetkezési helyeként vált ismertté.

Délben az előadók és a hallgatóság is bekapcsolódott a szerzetesi közösség zsolozsmájába, majd az ebéd után Érszegi Géza akadémikus, történész, levéltáros elnökletével folytatódott a konferencia. Lövei Pál művészettörténész a tihanyi királyi kriptáról, Valter Ilona régész a Balaton-felvidéken és a Bakonyban épült Árpád-kori monostorokról, Jankovics Norbert történész a tihanyi apátság előtti Csokonai-ligetben – a jelenleg épülő látogató központ területén – végzett ásatásokról, egy Árpád-kori temetőrészlet feltárásáról számolt be. A szimpóziumot Moór Valéria egyetemi hallgatónak a Mária-kultuszról, a Regnum Marianum-eszméről és a magyar szentkirályokról, valamint Haris Andrea történésznek I. András király tihanyi (barokk kori) emlékezetéről szóló előadásai zárták.

Végül az ünneplő vendégsereg levonult az apátság altemplomába, hogy András király sírjánál tisztelegjen. Itt az I. András Lovagrend tagjai is díszőrséget álltak. A program Mali Katalin orgonakoncertjével ért véget.

Toldi Éva/Magyar Kurír

(lt)