Konferencia a tornyainkban lakókról

Az egyházművészeti konferenciát a Remény szerkesztősége és a Csemadok Komáromi Városi Szervezete közösen hívta életre. A meghívott előadók elsősorban az egyházi liturgia hangjairól beszéltek – de szó esett a szakrális kisemlékekről és egyházi népénekekről is.

Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának tanszékvezetője a harangok liturgikus szerepéről beszélt. Elmondta: az őskeresztények még tartózkodtak a zeneszerszámoktól – azokat ugyanis a pogány szertartások kellékeiként ismerték. A harangok csupán az V-VI. században, Sabinianus pápa engedélyével váltak a keresztény szertartások eszközévé. 

Bőzsöny Ferenc rádióbemondó a harangokhoz fűződő emlékeiről, a tornyok lakóihoz fűződő élményeiről beszélt. Lacza Tihamér rádiós és szakíró a harangok történetéről, valamint azok öntésének technikájáról tartott áttekintést, és ismertette a témára vonatkozó történelmi forrásokat. Negyedikként Stubendek László tartott vetítéssel egybekötött előadást, melyben mindkét Komárom harangjainak történetét vázolta fel. Kiemelte Dosztál Jakab harangöntő mester tevékenységét, aki a XX. század első felében pápai elismerést is kapott.

Az esti imaóra elimádkozása után Csáky Károly néprajzkutató szólt az Ipolyvidék falvaiban található Szent István, Szent Erzsébet és Magyarok Nagyasszonya szobrokról. Végül Jáki Teodóz OSB kapott szót, aki művészi hitvallását fejtette ki, illetve bepillantást engedett gyűjtőmunkájába.

Az olvasókért és a Remény-barátokért mondott szentmisére a Szent András-templomban került sor. Főcelebránsa a Remény főszerkesztője, Herdics György volt. A szentbeszédet Nagy András bényi plébános mondta.

* * *

A szentmise végén sor került a Remény hetilap által alapított díj átadására is. „A Remény embere” ezúttal a nádszegi Győri Mária lett, aki az első Magyar Katolikus Nap szervezésében nyújtott szolgálatáért részesült az elismerésben. A díj első kitüntetettje tavaly Horváth Károly, Ipolyvisk plébánosa volt.

Mészáros Péter/Magyar Kurír