Konferencia: Tudomány, hit és egyetem Boldog Josemaria Escrivá tanítása fényében

Budapest: A fenti címmel tartott konferenciát május 11-én, szombaton a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Budapesti Kulturális és Képzési Egyesület (BKKE). A konferenciát Boldog Josemaria Escrivá az Opus Dei alapítója születésének századik évfordulója alkalmából rendezték.
A fórumon Erdő Péter püspök, a PPKE rektora elmondta: a katolikus egyetem örömmel adott otthont e tanácskozásnak, amelynek témája – a tudomány és hit kapcsolatának elemzése – alapvető kérdés egy katolikus egyetem számára. Ám nem csak a hívő emberek, hanem mindenki, az egész emberiség számára fontos, hogy kik és hogyan alakítják a gazdaság, a tudomány, a kultúra és a művészet világát. Milyen szerepe van és lehet ezekben a folyamatokban a katolikus embernek, tanárnak, tudósnak, diáknak? Hinnünk kell abban, hogy a tudomány és a hit, a teremtett világ problémáival való szembenézés, az igazság megismerésére való törekvés nem áll szemben egymással. Hiszen minél mélyrehatóbban vizsgálja az ember, –a tudomány módszereivel – a teremtett világot, annál inkább elfogja a teremtés és a teremtő iránti tisztelet. A gazdasági, ökológiai kérdésekben való etikus döntés pedig mindannyiunk elemi érdeke, hiszen az emberiség jövője függ döntéseinktől. Az Opus Dei alapítója műveiben több kérdésben is a II. Vatikáni zsinat tanításainak előfutárává vált – mondta a katolikus egyetem rektora, aki leszögezte: nem elegendő, ha az iskolákban csak oktatás folyik, mert a tanároknak – ahogy az Boldog Josemaria tanításaiban is olvasható – nevelni is kell a diákokat. Ez a személyes kapcsolat, példaadás a felsőoktatási intézményekben is nagyon fontos.
Az előadók – Hársfai Katalin egyetemi docens (PPKE), Nagy Péter egyetemi docens (Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet), Escrivá tanítását, illetve annak a mai tudományos és egyetemi életben való megvalósításának lehetőségét elemezték Rafael Alvira professzor (Navarrai Egyetem) előadásában a hazaszeretet, és egyetemesség, patriotizmus és nacionalizmus kérdéseit boncolgatta, és idézte Boldog Josemaria Escrivá tanítását: „Szeresd hazádat! Ez a szeretet keresztény erény. De ha a patriotizmus nacionalizmussá fajul, amely ellenszenvvel és megvetéssel, igazságtalanul és szeretetlenül lenézi a többi népet és nemzetet, akkor az bűn.”
Felszólalt a konferencián Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópa Unió elnöke is. Elmondta: Európa nem létezhet kereszténység nélkül. Ezt még azok is felismerték, akik nem keresztények. Ugyanakkor köztudott az is, hogy sok esetben tiltakoznak minden olyan megfogalmazás ellen, amely ezt az igazságot. tükrözi. Éppen ebben van a keresztény politikus felelőssége: minden tiltakozás és ellenállás dacára képviselnie kell meggyőződését, és lehetőség szerint érvényre is kell juttatnia azt. Habsburg Ottó több példával is igazolta, hogy ez soha nem volt könnyű, de nem is lehetetlen. Az Opus Dei nem ír elő tagjai számára valamiféle közös politikai véleményt, de nem is tiltja a politizálást, hiszen a hívő ember részvétele a politikában elősegíti a politikai élet megtisztulását is. Amint Habsburg Ottó elmondta: Boldog Escrivával több ízben személyesen is volt alkalma beszélgetni erről a kérdésről. MK