A konklávé előtt – a bíborosi kollégium ülései (2)

Nézőpont – 2005. április 14., csütörtök | 18:23

A Sede Vacante időszakában, vagyis a pápa halála és az új pápa megválasztása közötti időszakban a bíborosok mindennap összeülnek Rómában, hogy megvitassák a Vatikán napi ügyeit. Ezeken a napi találkozókon, amelyeket kongregációnak neveznek, a bíborosok valójában nem gyakorolnak vezető hatalmat az Egyház fölött.

Az 1996-ban kiadott Universi Dominici gregis kezdetű apostoli konstitúció meghatározza, mi történjen a pápa halála után. II. János Pál világossá tette, hogy a kongregációk során összeülő bíborosok nem rendelkeznek pápai hatalommal. Kijelentette, hogy bármilyen döntést, amelyet a bíborosok meghoznának, de az valójában a pápa életében meghozandó döntés lenne, azt érvénytelennek és semmisnek kell tekinteni.

A kongregációnak nincs felhatalmazása, hogy püspököket nevezzen ki vagy elfogadja lemondásukat. Nem adhat ki tanítóhivatali dokumentumokat, pl. enciklikákat vagy apostoli leveleket. Nem írhatják felül az előző pápa bármilyen, érvényben levő elveit, és nem korlátozhatják a következő pápa hatalmát. Mindezeket csak pápa teheti, ha már megválasztották.

Az Universi Dominici gregis kifejti, hogy a kongregáció feladata kizárólag az általános és a halaszthatatlan ügyek intézése, valamint a következő pápa megválasztásához szükséges intézkedések megtétele.

Róma püspökének temetéséről és a pápaválasztásról is gondosan rendelkezik az Universi Dominici gregis és más korábbi pápai dokumentumok. II. János Pál pápa hangsúlyozta, hogy a bíborosoknak nincsen hatalmában ezeket az előírásokat megváltoztatni, különös tekintettel a konklávé szabályaira.


A bíborosok tizedik ülése
Forrás: www.repubblica.it



A pápa halálát követően a lehető leghamarabb Rómába utazik a világ összes bíborosa, hogy részt vegyen a temetésen és a kongregáció ülésein. Joaquín Navarro-Valls április 6-án azt jelentette be, hogy 116 bíboros gyűlt össze az aznapi kongregáció alkalmával.

A megbeszélések teljes mértékben bizalmasak. Az első napirendi pont az első ülés alkalmával a bíborosok titoktartási eskütétele. A később érkező bíborosok szintén esküt tesznek, mielőtt bekapcsolódnának a megbeszélés menetébe.

Az általános ülések során a Sede Vacante időszak alatt felmerülő adminisztrációs kérdéseket tárgyalják meg, például kijelölik a pápa temetése és a konklávé időpontját. A részletesebb kidolgozást igénylő kérdésekben – mint például az ülésrend meghatározása a temetési szertartáson vagy a konklávé alatt a bíborosok szállásának megszervezése – a camerlengo és három másik bíboros (Angelo Sodano, Polycarp Pengo és Walter Kasper) alkotta „különleges kongregáció” hoz határozatokat.

A kongregáció tagjai naponta találkoznak a konklávé kezdetéig. A Sede Vacante alatt minden vatikáni dikasztérium feszített tempóban dolgozik. A kongregációk és a pápai tanácsok elnökeinek tisztsége a pápa halálával automatikusan megszűnik.

A kongregációk és a konklávé során a bíborosok találkozóit a külön erre kijelölt bíborosok vezetik. Joseph Ratzinger, a bíborosi kollégium dékánja tölti be ezt a szerepet, Eduardo Martinez Somalo camerlengo bíboros pedig az interregnum kulcsfigurája.

CWNews/MK