A konkordátum nem privilégium

Schanda Balázs rangos európai testület tagja lett
Az állam és az egyház viszonyával foglalkozó európai tudományos testület, a „European Consortium for Church and State Research” november 18. és 20. között a németországi Tübingenben tartotta ez évi konferenciáját.
Az 1989-ben alapított szervezet elsősorban jogi szempontból vizsgálja a vallási közösségek helyzetét az Európai Unió tagállamaiban. A szervezet több, alapműnek számító könyvet adott ki az állam és az egyház viszonyáról. A 25 tagúra bővült Uniót ebből a szempontból bemutató kötet megjelenése a közeli jövőben várható. A szakmai testület taglétszáma korlátozott: a 25 tagállamból legfeljebb 45 szakember alkothatja. A tagfelvétel három, különböző nemzetiségű tag ajánlására, egyhangú szavazással történik. Idén négy új tagot vettek fel köztük az új tagállamokból egyetlenként Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának docensét.
Az idei konferencián az egyes államok és a Szentszék közötti konkordátumok és más szerződéses megállapodások szerepét tekintették át az Európai Unió államaiban.
Míg az ortodox többségű Ciprus kivételével valamennyi újonnan csatlakozott állam a Szentszékkel szerződéses viszonyt alakított ki, az Unió néhány „régi” államai ebben a tekintetben megoszlanak: Ausztria, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország hagyományosan megállapodásokkal bástyázták körül állam és egyház viszonyát, más országokban azonban nem jellemzőek a megállapodások, akár azért, mert valamelyik felekezet államegyházi státuszt élvez, akár azért, mert állam és egyház között nagyon éles az elválasztás.
„A mai konkordatárius megállapodások – mondta Schanda Balázs – nem biztosítanak privilégiumokat a Katolikus Egyháznak, hanem a vallásszabadság tiszteletben tartása mellett adnak biztosítékot és kiszámíthatóságot az állam és az egyház viszonyában. Érdekes fejlemény, hogy az állam szerepének változása mindenütt növeli a szerződéses szabályozás szerepét, különösen a közszolgáltatások terén.” MK