Könyv jelent meg Kriston Endre mártír püspökről

A szentmise keretén belül mutatta be Reszler Gábor történész, a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezetője Lucza János és Komiszár Dénes Kriston Endre, a hűség püspöke című kötetét is.

A történész kiemelte: Kriston Endre püspök életútja magán viseli a tragikus XX. század főbb vonásait, a forradalmak, háborúk, megpróbáltatások, nélkülözések küzdelmeit, de ezek között mindvégig megmaradt embernek, megtartotta a hitét, a hűségét Jézus Krisztushoz, az Egyházhoz.

Kriston Endrét először 1919. április végén, a Tanácsköztársaság alatt hurcolták meg, amikor Szmrecsányi Lajos egri érsek védelmére kelt, akit a Lenin-fiúk letartóztattak és elhurcoltak Egerből, az érseki palotából. Főpásztorát egy percre sem hagyta magára, állhatatos hűséget tanúsított iránta. Szmrecsányi érsek ezt a hűségét élete végéig nem felejtette el: előterjesztésére Kriston Endre 1923. augusztus 23-án címzetes gerasai püspök, majd szeptember 30-án egri segédpüspök lett. 1924-ben Kemecse díszpolgára, 1930-ban nagyprépost, 1931-től 1944-ig felsőházi tag, 1943-tól káptalani helynök és magyar királyi titkos tanácsos volt, magas tisztségeiből származó jövedelméből azonban rendszeresen és igen nagy összegekkel támogatta az egyházi és állami intézményeket, iskolákat, szociális juttatásokban részesítette a szegényeket, az elesetteket.

Kriston Endre a szovjet katonák kegyetlenkedései ellen felemelte a szavát az egri bazilikában is az egyik prédikációjában. „Jutalmát” el is nyerte hamarosan: 1945. április végén letartóztatták, és bilincsben vitték gyalog a Dobó téri piacon keresztül a várban lévő internálótáborba. A rendőrök a megfélemlítés eszközével éltek, azt hitték, az emberek ettől majd megijednek, de tévedtek. A vásárlók és a kofák letérdeltek a püspök előtt és megcsókolták a reverendája szegélyét. Egy hónapon keresztül kínozták válogatott módszerekkel, ütötték-verték, éheztették. Letartóztatásának híre eljutott Rómáig és Rákosi Mátyásig, aki leállíttatta az eljárást, mivel félt, hogy a „klerikális reakció” egyik fő fészkében lázadás tör ki.

A Népbíróságok Országok Tanácsa 1945. május 28-i felmentő ítélete jól tükrözi a korszak erkölcsi, politikai arculatát. Jogilag csak 1945. november 9-én szüntették meg ellene az eljárást. A segédpüspök kiszabadulása után fogyó erővel szolgálta tovább egyházát.

A hívő emberekhez közel álló magatartása révén a város „püspök bácsi”-nak nevezte. Jelmondata: Fidenter et fideliter – Bizalommal és hűséggel volt. Kriston Endre mélységes humanizmusával, kiemelkedő egyházi-főpásztori életútjával vált a „hűség püspöké”-vé. Az a kegyelem jutott számára, hogy ne csak higgyen Krisztusban, de szenvedjen is érte.

A könyv egyik értéke, hogy számos korabeli, eddig még nem publikált fotón mutatja be a főpásztor életét. Reményeink szerint a kötet ismertebbé teszi Kriston Endre mártíriumát, hozzájárulhat boldoggáavatási eljárásának mielőbbi megkezdéséhez.

A szentmisén jelen volt Lipők Sándor, Kemecse város polgármestere, országgyűlési képviselő, a képviselőtestület tagjai, a Kriston család tagjai, a város lakosai és a meghívott vendégek. A megemlékezés során megkoszorúzták azt a templom bejáratánál található carrarai márványtáblát, amelyet a püspök 1949-ben aranymiséjének emlékére állíttatott, majd Kocsis Antal színművész, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja (kisfiúként ministrált a püspöknek) előadta Kriston Endre 1893-ban írt, Tisza partján című versét.

A szentmise végén Lipők Sándor kemecsei polgármester a Kemecséért kitüntető díjban részesítette Komiszár Dénes történészt, a könyv társszerzőjét, a város történetének kutatásában elért több éves, kimagasló tevékenységéért.

A megemlékezést megelőzően 2012. július 30-án Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helytörténeti kutatásai és publikációi, valamint közéleti tevékenysége méltatásaként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Bronz Emlékérme kitüntető elismerést adományozta Komiszár Dénes részére, aki szeptembertől az Egri Érseki Papnevelő Intézet teológus-hallgatójaként szolgálja az Istent.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír