Először 1908-ban tette, amikor Róma lemondott a játékok megrendezésének lehetőségéről az akkori gazdasági válság miatt. De Coubertin, a modern olimpiai játékok elindítója ekkor a Vatikán és egyben X. Piusz pápa támogatását kérte, amit meg is kapott. E történetnek állít emléket a napokban megjelent könyv: X. Piusz és a sport, amelynek egyik társszerzőjével, Antonella Stelitanóval beszélgetett a Vatikáni Rádió munkatársa. A történésznő az olimpiai játékok történetének ismerője, különös figyelmet fordít De Coubertin emlékirataira, aki megírta római utazását és a pápánál tett látogatását az 1908-as játékok rendezésének idején.
„Manapság nem könnyű megérteni, hogy mit jelentettek valójában a kor számára az olimpiai játékok. A sport akkoriban az emberek számára kevésbé volt fontos, a társadalom alig egy százalékát érintette. A katonai kiképzés során volt jelentős szerepe, vagy a nemes családok számára jelentett időtöltést. A XX. század első felében azonban megszülettek az első sportegyesületek, amelyeknek nevelő szerepére maga X. Piusz pápa is minden bizonnyal felfigyelt. Azóta is a sport az egyik leghatékonyabb nevelési módszer, amely segít közelebb hozni egymáshoz a fiatalokat, erősíti a csapatszellemet, a másik ember és a szabályok tiszteletben tartását. A pápa megértette: a sport jó lehetőség arra, hogy vallási vagy politikai érdeklődéstől függetlenül, faji megkülönböztetés nélkül közelebb hozzák egymáshoz az embereket” – mondta az olasz történész, majd a most megjelent kötettel kapcsolatban kifejtette: X. Piusz pápa szeretettel volt a sport iránt, tudjuk róla, hogy fiatal korában tekézett a plébániát látogató fiatalokkal, és nagyon szeretett sétálni. Egy anekdota is fűződik hozzá: „a pápa – látván, hogy a főpásztorok nem értették meg, hogy valójában mi is a torna és annak jelentősége – saját maga mutatott be gyakorlatokat azt sugallva, hogy ha a pápa tornázik, akkor arra minden ember képes.”
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír