Korunk nagy kihívása: svédasztalos értékrend

Debrecenben első alkalommal 2011. február 26-án tartották a továbbképzést a Szent József Gimnázium dísztermében, ahol Soltész János, a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora A család alapvető erkölcsi kérdései címmel, valamint Gertner Júlia nővér, pedagógus Korunk kihívásai és a katolikus nevelés válaszai egy gyakorló pedagógus tapasztalatai alapján címmel tartott előadást.

Soltész János rektor lehangoló tendenciát, szomorú jövőt mutató „a kapitalizmus diszkrét bája”-ként is ismert statisztikai adatokkal kezdte előadását, amely az 1989-es mutatókat vetette össze a 2009. évi adatokkal. A munkanélküliség a 12-szeresére, az újlakások építése a felére, a házasságkötések száma 70 ezerről 40 ezerre csökkent, amelyek 60 százaléka válással végződik. Manapság minden harmadik gyermek házasságon kívül születik. Magyarország összlakossága 2009-ben tízmillió alá került. A jelenlegi átlagos 120–130 ezer forintos havi fizetés vásárlóértékét tekintve („folyó áron”) annyit ér, mint az 1978-as átlagos munkabér, vagyis 3600 forintot. Míg 1978-ban ebből egy átlagos lakás rezsijére 20 százalékot fordítottak, addig ma 80 százalékot.

A gyermek mint jelenség

Az abortuszok számát a csökkenés jellemzi az elmúlt két esztendőben, ami a magasabb szexuális kultúra, a felvilágosítás következménye – vélekedett Soltész János. Majd kiemelte, hogy mindezen kérdések melegágya az oktatási rendszerben van, amely a jövőbeli családmodell alapjait rakja le.

A válásokat megélő gyermekek a jelen „családmodelljeinek” az elszenvedői, ami, ha negatív is, de példaként áll előttük. A professzor az előadása során számos területet érintett, ízelítőként átfogó képet alkotva a magyar társadalom és benne a családok jelenlegi szomorú helyzetéről, valamint utalt  a problémával nemzetközi szinten is foglalkozó, 2009.  november 20-án megfogalmazott Manhattani Nyilatkozatra, amely többek között az emberi élet szentségét, a házasság méltóságát mint férj és feleség egységét, valamint az emberi méltóságot fogalmazza meg. Soltész János hangsúlyozta, hogy ezek a megállapítások nem lehetnek alku tárgyai.

Az előadó kitért a kapitalizmus hatására, amely a nagyobb profit érdekében a válások felé orientál, mivel megjelenik a 2 lakás, 2 kocsi, 2 háztartás. Megjelent évekkel ezelőtt a Big Brother, valamint többek között a jelenleg is műsoron lévő Való világ kultúrája, amit a házasság ellenszelének tart Soltész János.

Hosszasan beszélt az előadó az abortusz problémájáról is. A világban sok a „csúsztatás” e téren A fogamzásgátlás módszerei – mint például az abortív tabletták, spirál – a magzat abortálását jelentik, ezek használatának szándéka is bűn.

Tiszteletlen felnőttek?

Gertner Júlia nővér délutáni előadásában hasonló kérdéseket vetett fel, de elsősorban az oktatási rendszer területéről. A nővér abból indult ki, hogy ma már nincs uralkodó értékrend. A kialakuló relativizmus magával hozta a toleranciát, de ez a deviancia toleranciáját jelenti. Minden helytelen magatartást türelemmel kell elviselni, de mindez a társadalom szétzülléséhez vezet – hangsúlyozta. Ma gyakran hallható a sajtóban, környezetünkben, hogy egy tanárt megvernek. Egy franciaországi felmérés tanulságai azt mondják, hogy a gyerek sérelmezi, hogy a felnőtt nem tiszteli őt, mert utasítgatja („maradj csendben”). S ennek az az oka, hogy otthon nem hangzik el tiltó szó.

Modern bálványimádás

A családban működniük kell az Isten által kijelölt szerepeknek. Az első hely az Istené, a második a házastársaké, és a harmadik helyet kapja meg a gyerek. Mára már ez megfordult, első a gyerek, ami a „modern bálványimádást” jelenti – vélekedett a nővér. A családfő tisztelete mára már elhalványult, a nő három műszakban dolgozik és ezzel meg van fosztva az életet adó nő megbecsülésétől és tiszteletétől.

Összességében elmondható, hogy ma az emberi értékrendben svédasztal van. Az asztalon egyaránt van jó és rossz is. Meg kell tanulni a jót választani, és ez mindig az aktuális döntéseken múlik. Gertner Júlia nővér szerint a gyermeket sok impulzus éri, meg kell tanítani őket a kritikus gondolkodásra, a szabályokra, amelyek a tiltást is magában rejtik, beszélgetni kell velük az őket ért hatásokról.

Gáti Magdolna/Magyar Kurír