Korzenszky Richárd: A Regula nem szmsz

Mindannyian valamilyen formában emberekkel bánunk, és szinte mindannyian kerülünk valahol vezető szerepkörbe, így megismerjük a vezetés felelősségét – mondta a bencés közösség elöljárója vetített képes előadásában „Szent Benedek, a vezető” címmel. Az V-VI. század fordulóján Szent Benedek által összeállított Regula az egyén életét kiteljesítő szabályok gyűjteménye, melyet Benedek a köréje gyűlt testvérek életformájának megszervezésére állított össze. A Regula a közösségformálásnak egyik alapdokumentuma lehetne napjainkban is – mondta Korzenszky Richárd. Bár Benedek topmenedzserek képzésével nem foglalkozott, mégis nálunk Magyarországon is jelentkezett az igény arra a rendszerváltás után, hogy a közösségformálásban valamiféle felkészítést kérjenek a bencésektől a létrejött vállalkozások – hangsúlyozta a perjel.

A Regula szabálykönyv, de nem holt anyag, hanem élhető szabályok gyűjteménye. Nem szmsz (a szervezeti működési szabályzat), amely elsősorban a profitorientált vállalkozások szabályozója, hanem az egyén életét kiteljesítő szabályok gyűjteménye. Benedek nem azt szeretné, hogy mindenki megtalálja a maga számítását (boldogulását) a rendben, hanem a boldogságát a közösség és a közösség által választott vezető (apát) közreműködésével. Azonos a boldogulás és a boldogsággal? – vetette fel a perjel. Elmondta, közel négy évtizedes tanári, iskolaigazgatói pályáján legtöbbször azt kérték tőle a szülők, hogy segítsen gyermekeiket minél hamarabb egy olyan forintosítható pályára való felkészíteni, ahol sikeresek lehetnek. Azzal alig fordultak hozzá, hogy segítsen gyermekeiket úgy nevelni, hogy boldogok legyenek. Bár a sikeresség és a boldog emberi élet nem kell, hogy kizárja egymást, de sokkal több olyan ember él körülöttünk, aki nem volt ugyan sikeres, mégis megelégedett és boldog – például, mert volt harmonikus családi élete – mutatott rá. És nagyon sokan sikeres életet éltek és mégsem bírták ki az életet. Egy vállalkozás sem elégedhet meg azzal, hogy profitot termel, hanem a boldogítás mellett azzal is törődnie kell, hogy boldogok legyenek azok az emberek, akik a profitot termelik.

A célba jutáshoz szükséges egy vezető. A rendben a vezetőt (az apátot) választják – életpéldája, bölcsessége és a közösségben való tájékozottsága alapján. „Az elöljáró legyen tiszta életű, józan és könyörületes, s elítélés ellenében adjon mindig elsőbbséget az irgalomnak” – írja Benedek. Törekedjék arra, hogy inkább szeressék, mint hogy féljenek tőle. Ne legyen túlzottan aggodalmaskodó, ne legyen hatalmaskodó, gyanakvó, féltékenykedő, személyválogató. A vezető vonatkozási személyiség a közösségben, ha akarja, ha nem, mutatott rá az atya. Ő a példa, őt követik.   A családban az apa, az anya vonatkozási személyiség, az iskolában a tanár, az osztályfőnök, az igazgató, a kórházban az orvos, a vállalkozásban a munkavezető, a vezérigazgató.

Benedek szerint Isten törvénye mindenekelőtt való, ezt kellene minden vezetőnek megszívlelni. Az apátnak ahhoz is értenie kell, hogy az egyes feladatokra delegálni hozzáértő embereket. Vitás kérdésekről, a teendők végzéséről meg kell kérdezni mindenki véleményét a tanácson, s aztán az apát mérlegelje, mi a legjobb döntés. Ez nem mindig azonos a többség akaratával! Fontos, hogy a vezető elismerjen, tudja megköszönni a jól végzett munkát – emelte ki a perjel. Nem csak anyagiakkal. Van, amit meg lehet fizetni, van, amit nem. „A jó szó jobb a legjobb adománynál” – idézte a Regulát.

Toldi Éva/Magyar Kurír