Kossuth bicentenáriumi emlékünnep Rómában

Róma: A Római Magyar Akadémia szervezésében szeptember 16-án este ünnepi megemlékezést tartottak az Akadémia székházában Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából. A megemlékezés annál is inkább jelentős eseménynek ígérkezett, minthogy a magyar kulturális évad keretében tervezett közös olasz-magyar Kossuth megemlékezés elmaradt. Az eseményre Rómába érkezett Görgey Gábor kulturális miniszter, aki a Kossuth emlékév alkalmából megkoszorúzta Türr István szobrát, majd a Magyar Akadémia Kossuth megemlékezésén feltűnően rövid beszédet mondott Futólag párhuzamot vont a XIX. századi kiegyezés és a jelenkor feszültsége között, kívánatosnak minősítve, hogy a mostani szembenállás a történelmi példa nyomán kiegyezésre jusson. A miniszter a továbbiakban sajnálkozásának adott hangot, hogy eddig semmiféle kormány nem méltatta őt – Görgey Gábor unokáját – arra, hogy Kossuth-díjjal jutalmazza, most pedig a kulturális tárca birtokosaként nem teheti meg, hogy saját magát tüntesse ki.
Csorba László, a Magyar Akadémia tudományos igazgatója hosszabb beszédének hermeneutikai beveze-tőjében a Kossuth-értelmezés történelmi folytonosságáról szólott: lényegében a Kossuth kép változatlan maradt, szerinte még a II. világháborút követő kommunista felfogásban is. Az egyetlen árnyat, foltot a változatlan Kossuth-képen, az előadó száműzte egy kimerítő és részletes elemzéssel: egy alaposabb átvilágítás nyomán ugyanis fény derült arra, hogy a nagy szabadságharcos és politikus, egykori zempléni táblabírói minőségében nem is sikkasztott, hanem Kossuth egyszerűen csak egy korabeli pénzügyi bevett szokást követett.
A megemlékezést követően kis szünet után a Kaláka- együttes négy tagja lépett a színpadra és spontán felkérésükre a közönséggel együtt Kossuth-nótákat kezdtek énekelni. Ekkor valóban 48-as hangulat született, mely mintegy nyitányaként szolgált a koncerthez, melynek minden dalát az olasz-magyar közönség őszinte, szívből jövő tapssal jutalmazott. VR/MK