Közös örmény és református egyházi megemlékezés a népirtásról

Bölcskei Gusztáv II. Karekin örményországi katholikosszal és Nareg Alemezian libanoni érsekkel, a cilíciai katholikosz képviselőjével az Egyházak Világtanácsa dél-koreai nagygyűlése alkalmával külön-külön is tárgyalt erről. A református püspök töretlen szolidaritásáról biztosította az örmény egyházi vezetőket, akik személyesen is megköszönthették az örmény közösség melletti korábbi kiállását.

Emlékeztettek arra, hogy az EVT és egyes tagegyházai már nyilatkozatban is elismerték és elítélték az 1915. évi genocídiumot, amelyről II. Karekin a nagygyűlés nyitó istentiszteletén tartott igehirdetésében az örmény történelem legnagyobb kataklizmájaként beszélt.

Az örmény nép – amely 1700 éve elsőként vette fel és tette nemzeti vallásává a kereszténységet – történelmének legfájóbb eseménye az, hogy a törökök a népirtást nem ismerik el, és ennek következményeként morális jóvátételt sem kaphattak tőlük.

Az egyházi vezetők abban állapodtak meg, hogy „az egyházaik közötti baráti kapcsolatot és együttműködést elmélyítik, különös tekintettel a diaszpóra közösségeik gondozására”. A kétoldalú kapcsolatok előmozdítására alkalom nyílik Bölcskei Gusztáv tervezett libanoni és örményországi látogatásával, a püspök ugyanis mindkét apostoli széktől hivatalos meghívást kapott.

Az MRE és a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetői 2012 szeptemberében levélben fejezték ki együttérzésüket az örmény egyház vezetőjének az Azerbajdzsánnak kiadott baltás gyilkos szabadon bocsátása miatt. Az egyházi vezetők nem kételkedtek ugyan a magyar hatóságok intézkedésének törvényességében, de annak következményeit elítélték, valamint igazságtételért és a két nép közötti békesség és megértés megmaradásáért imádkoztak.

Az örmény egyház két katholikátusra oszlik: az etchmiadzinire (Örményország) és a cilíciaira (Libanon). A mintegy hétmilliós örmény ortodox közösség nagy része diaszpórában él – például Magyarországon –, a két katholikosz valamelyikének vezetése alatt. Hasonlóan a magyar reformátusság egységtörekvéseihez, az utóbbi időben az örmény egyház is rendszeresen egybehívja püspökeit és laikus képviselőit a Legfelsőbb Tanács keretében, amelyen primus inter paresként II. Karekin elnököl.

1915. április 24-én az Oszmán Birodalom irányítói az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vették, sokakat kivégeztek, másokat száműztek. 1923-ig több mint egymillió örményt gyilkoltak meg. Törökország tagadja, hogy népirtás történt; álláspontja szerint 300–500 ezer örmény vesztette életét – ők is az első világháború következményeként.

MTI/Magyar Kurír