
– II. János Pál pápa a 2000. Jubileumi esztendőben rendelte el az Isteni Irgalmasság megünneplését, a húsvétot követő második vasárnapra. Azóta immár nyolcadik alkalommal emlékezik meg az Egyház az isteni szeretetnek erről a misztériumáról. Miért volt fontos egy külön ünnepet kijelölni az irgalomnak?
– Az egyház mindig is hirdette az Isteni Irgalom üzenetét, és végezte a bűnösök megtérésére felhívó igehirdetést, a szerető Istenhez való visszatérést. A XX. század két világháborúja és az a szellemi, kulturális és filozófiai változás, ami az embert szellemileg, lelkileg és fizikailag is megrázta, mint egy alkalmat is adott arra, hogy a keresztény örömhírnek ezt a sajátosságát az egyház hangsúlyosabban képviselje. Ezen túlmenően, II. János Pál pápa személyesen is érintve volt a II. világháború megpróbáltatásaiban, és mint Krakkó érseke elöl járt a főegyházmegyében elhunyt Fausztina Kowalska lengyel misztikus nővér látomásainak, naplóüzeneteinek és példaképének elterjesztésében. Ugyanis a „nagy” pápa avatta őt 1993-ban boldoggá, 2000-ben pedig szentté. A posztmodern keresztény kor pedig, a XX-XXI. század fordulóján nagyon is rászorul az isteni szeretet, jóság és irgalom közelségének a megtapasztalására.
– Már több évtizede világmozgalom indult el Fausztina Kowalska látomásai alapján az Isteni Irgalom képének és lelki naplójában foglalt üzeneteinek a terjesztésére. Ki volt ez az alig harminchárom évet élet fiatal lengyel lány, aki miután szerzetes lett, még másfél évtizedet sem töltött a kolostorban?
– Fausztina Kowalska 1905. augusztus 25-én született egy tízgyermekes család harmadik gyermekeként. Eredeti neve Helena volt. Már kislány kora óta megszületett benne a vágy, hogy Istennek szenteli az életét, és ez attól fogva soha sem hagyta nyugodni. Elemi iskolái után azonban, cselédként kellett dolgoznia különböző családoknál, míg végre húsz éves korában beléphetett az Irgalmasság anyja nővéreinek rendjébe. 1926. április 30-án a Mária Fausztina nevet veszi fel, amikor egyúttal magára ölti a szerzetesek ruháját. A mindig egyszerű és alázatos fiatal lány meghallja Jézus szavát, aki látomásban először 1931-ben jelent meg számára. A rend polocki házában éri ez a misztikus élmény és pillantja meg Jézust úgy, ahogy az általa elmondottak alapján a világszerte elterjedt képről ismerjük: Jézus szívéből egy halvány és egy piros fénysugár árad, és alatta a vallomás, „Jézusom, bízom benned”.
Szent Fausztina életét szerzetesi élete első pillanatától a lelki élmények, de a fizikai szenvedések is meghatározzák. Maga az irgalom szó is, ami a latin misericordia kifejezésből származik, a szív teljes és tökéletes átadását jelenti. Jézus a kereszten értünk szenvedett és halálával elnyerte bűneink bocsánatát. Ebben nyilvánult meg, hogy az Isten szeretet, az Isten irgalom, az Isten maga a hűség. Fausztina nővér, aki az Isteni Irgalmasság apostola volt, 1938. október 5-én hunyt el, tbc-ben, harminchárom éves korában.
– Mire épül valójában az Isteni irgalmasság üzenete, mi a lényege Szent Fausztina nővér misztikus látomásainak?
– A kinyilatkoztatás alapvető üzenetéről van szó, arról, hogy Isten az ember bűnbeesése és bűnei ellenére sem feledkezik meg az emberiségről, teremtményeiről, hanem felkarolja és tökéletesíti őket. A gonoszság titka szinte megfejthetetlen. A test és lélek összetettségében élő ember hajlik a rosszra és bármennyire is jónak teremtette őt az Isten, emberi gyengeségei miatt különféle bűnöket követ el. Szent Ágoston szerint a történelmet két nagy mozgás határozza meg: Isten szeretete önmagunk megvetéséig, és önmagunk szeretete Isten elvetéséig (De Civ. 14,8). Az embert bűnei még nem tették képtelenné a kegyelem befogadására, és Isten maga is vonzza az embereket önmagához, szeretetével és mindent átható jelenlétével.
Már az Ószövetség meghirdette, hogy Isten irgalmas és könyörülő, nem rója fel a bűnöket, ha az ember hozzá szívből visszatér és „kegyelmét megtartja ezrek számára” (Kiv 34,6). A próféták olyan Atyának mutatják be Jahvét, aki „örök szeretettel szereti népét, és megőrzi iránta irgalmasságát” (Jer 31,3).
Az Újszövetségben pedig, maga Jézus, az Õ saját személyében, Isten Irgalmasságának a megtestesítője, aki tanításával és keresztáldozatával mutatja meg a Mennyei Atya változatlan szeretetét az emberek iránt. Õ bűnei ellenére, keresi a bűnöst, mint ahogy az asszony az elveszett drachmát (Lk 15,8), ahogy a pásztor az elveszett bárányt (Lk 15,4-5) és ahogy a tékozló fiú apja várja az erkölcsi mélységbe jutott fia visszatérését (Lk 15,11-20).
– Milyen hatása volt az Isteni Irgalmasság üzenetének a világban, a hetven éve elhunyt misztikus lengyel nővér látomási alapján?
– Szent Fausztina nővér Jézus parancsára kezdte meg leírni lelki önéletrajzát, a Jézustól kapott szavakat és belső élményeit a naplójában. Ezek több nyelvre lefordítva már nagyon korán eljutottak a hívekhez és azokhoz, akik éppen a világ embertelensége és önzése miatt szomjaztak arra a tiszta forrásra, amelyet az irgalmas Jézus tekintetében és szívében éreztek meg. Minden ember élete a bizalomra épül akkor is, ha ezt nem mondja ki, mert az emberi kapcsolatok nem létezhetnek ősbizalom nélkül. Isten pedig, aki szerető Atya, a Fiában mutatta meg szilárd hűségét. Ezt a szeretet és bizalmat érzi meg mindenki, aki a technikai civilizáció világában, az individualizmus légkörében meghallja az Egyházban és a lelkiismeretében is felhangzó krisztusi hívást: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, és terheket hordoztok, én felüdítelek titeket” (Mt 11,28).
A híveknek a visszajelzései alapján indult el az egyházi jóváhagyás, majd a boldoggáavatás, és a szentté avatás. Az isteni gondviselés csodájának lehet mondani, hogy az a II. János Pál pápa végezhette el ezeket, aki még krakkói bíboros korában az egyházmegyei szakaszt, a boldoggáavatási eljárásban lezárta, majd boldoggá és szentté avatta a lengyel misztikust.
– 2008. április 2-6 között Rómában tartják az Isteni Irgalmasság első világkongresszusát. Milyen jelentősége van ennek az egyház és a világ számára?
– Hatalmas jel volt három évvel ezelőtt, hogy II. János Pál pápa éppen az általa elrendelt Isteni Irgalmasság vigíliáján hunyt el, mely megpecsételése volt mindannak, amit Szent Fausztina nővér látomásai jelentettek az egész emberiség számára. Christoph Schönborn bíboros vezetésével húsvét második vasárnapján, vagyis az Isteni Irgalmasság vasárnapján kezdődik meg Rómában az a tanácskozás, mely nagyobb hangsúlyt szeretne adni a Fausztina nővéren keresztül a világhoz eljuttatott krisztusi üzenetnek. Nem csak az irgalmas Jézus képe járta be a világot, hanem az a kolostor, ahol Fausztina nővér élt élete utolsó éveiben, zarándokhellyé vált, és a II. János Pál pápa által 2002. augusztus 17-én felszentelt Isteni Irgalmasság bazilikájához a Krakkó-Lagiewniki negyedben, évente százezrek jönnek, hogy megtapasztalják ugyanazt az erőt, kegyelmet és szeretetet, amit Fausztina nővér élt át.
Az április 2-án kezdődő kongresszus célja annak előmozdítása, hogy az egész Egyház az Isteni Irgalmasság tanúja legyen. A világnak szüksége van erre az irgalmas szeretetre. 2005. április 3-án, II. János Pál pápa az Úrangyala elimádkozásánál a következőket szerette volna mondani: „A szeretet megváltoztatja az emberszíveket, és békét ad. Milyen nagy szükség van az irgalomra a világban”. A halál megakadályozta, hogy a „nagy” pápa közzé tegye ezeket a szavait, de az üzenet semmit nem veszett érvényességéből és aktualitásából. II. János Pál pápa és Szent Fausztina üzenete, nem egy elvont gondolat, hanem neve és arca van, s ez: JÉZUS. A jelenlegi történeti pillanatban, amikor Jézus szerepét is különféleképpen látják, XVI. Benedek pápa új könyve segít felfedezni számunkra az igazi „ Názáreti Jézust”.
A világkongresszus a katolikus egyház kezdeményezése, de nem csak katolikusok fognak azon felszólalni, s ez kifejezi a hívő vallásos emberek Isten utáni vágyát. A nyitó és a záró szentmise a Szent Péter téren lesz, az elsőt XVI. Benedek pápa, a másodikat Christoph Schönborn bíboros celebrálja. A három kongresszusi nap helyszíne pedig a Lateráni bazilika. A tanulmányi napok témái: az Isteni Irgalmasság az egyház kincse, az irgalom szerepe az egyház közösségében, az Isteni Irgalom az egyház missziójában. Az előadók között szerepelnek katolikus és ortodox főpapok, az esti programokat lelkiségi közösségek vezetik és minden nap szentségimádással, gyóntatással és áldással zárul. Az első világkongresszus, az eucharisztikus világkongresszusokhoz hasonlóan, remélhetőleg kifejti majd kegyelmi hatásait az egyházban és a világban.
Magyar Kurír