... Kránitz Mihályt a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésről

– Milyen benyomásokkal érkezett haza a nagygyűlésről: mennyiben erősítette ez a rendezvény a keresztény egységtörekvést?
– Rendkívüli élmény volt a mintegy 2500 hivatalos képviselővel megtapasztalni a hit és a közösség erejét. Ez volt a harmadik ilyen rendezvény Basel (1989) és Graz (1997) után. És most már egyfajta rutinnal rendelkeznek az európai keresztények, hogy egy átalakuló világban,  – mely gyakran a közömbösség hálójába zuhan  –, együtt hirdessék Krisztust, aki a világ világossága. Ez volt a találkozó jelmondata is, hogy „Krisztus Fénye ragyog mindannyiunk felett”, mely fény egyúttal Európa egységét és megújulását is biztosítja.

Nagyszeben emellett előrelépést jelent az európai keresztény egyházak összefogásában, mert az egyhetes tanácskozáson sikerült megtárgyalni olyan égető kérdéseket, mint a keresztény jelenlét és a vallások találkozása Európában, a bevándorlók problémája a helyes befogadás oldaláról, a környezetvédelem és a természet megóvása a káros tényezőktől, valamint az igazságosság és a szegénység összefüggései.

Kiemelkedő volt katolikus, ortodox és protestáns részről az egyházak legmagasabb képviselőinek jelenléte, köztük Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke, Christoph Klein, a román evangélikus egyház püspöke, Jean-Arnold de Clermont a KEK elnöke (képünkön), Daniel Moldávia és Bukovina metropolitája, Walter Kasper bíboros, a keresztényegység pápai tanácsának prefektusa, Kirill, Szmolenszk és Kalinyingrád metropolitája, Wolfgang Huber püspök (képünkön), a németországi evangélikus egyház elnöke, Samuel Kobia metodista tiszteletes, a Egyházak Ökumenikus tanácsának elnöke, Dionigi Tettamanzi bíboros, Milánó érseke és Andrea Riccardi, a Szent Egyed közösség alapítója.

Felolvasták XVI. Benedek pápa levelét – akihez egy gyertyát küldött a nagygyűlés Mariazellbe –, Rowan Williams Canterbury érsek üzenetét, valamint Ishmael Noko a Lutheránus Világszövetség elnökének köszöntését. Emellett jelentős világi személyek is értékelték az európai keresztények összefogást Európa érdekében. Így Trajan Bacescu, Románia köztársasági elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, a Kelet-Romániát sújtó esőzések következtében kialakult helyzet miatt nem tudott megjelenni, de köszöntését felolvasták.

Az egységet csak tovább erősítette a zárónyilatkozat elfogadása és az abban foglaltak közzététele. A tíz ajánlás között szerepel a keresztények közeledését előmozdító törekvések folytatása, mint például a keresztség szentségének kölcsönös elismerése és a közös teológiai képzés. Külön felhívás történt Európa felé az egyházak társadalmi szerepvállalását komolyan vevő magatartás érdekében. Többek között hangsúlyozottan kiemeli az üzenet az afrikai kontinenssel való szolidaritást, mert a két földrész, már közelsége miatt is, összetartozik. Európa lelkiismeretére hatva pedig kinyilvánítja, hogy Európának inkább a népek közösségévé, mint gazdasági területté kell válnia. A nagygyűlés azzal a reménnyel zárult, hogy Krisztus ragyogó fényessége megvilágítja és megerősíti az egyházak és Európa egységét.

– Mi volt az a mozzanat  – akár előadás, akár liturgikus, vagy netán kulturális esemény, ami a legjobban megragadta?
– A nagyon szép, elmélyült közös imádság a tanácskozási napok kezdetén, a hatalmas sátorban együtt lévő és formálódó két és félezer keresztény közössége felemelő érzést adott. De az eddig nem ismert személyek és a nagyon sok felszólalás, például José Manuel Barroso és Samuel Kobia gondolatai és megjelenése is imponálóak voltak. Mi magyarok egy kicsit kihúzhattuk magunkat, mert az egyik főrendező Erdő Péter bíboros volt, akinek beszédére mindenki odafigyelt. Aztán Nagyszeben ebben az évben Európa kulturális fővárosa. Első alkalommal jártam a városban, s mivel a hosszú felkészülési idő alatt mindig elhangzott a város neve, nagy érdeklődéssel vártam a percet, amikor megpillanthatom ezt a híres várost. Nem csalódtam és kissé a szívemhez is nőtt a történelmi városmag, ahol békésen megfér a római katolikus, a görög katolikus, a református és az ortodox templom is egymás mellett. A szászok által felépített városban a történelmet sugárzó utcák és házak azonnal éreztetik a hely és a régi korok hangulatát.

– A médiában hallhatóak voltak olyan hangok is, hogy a magyarokat bizonyos hátrányos megkülönböztetések érték a rendezők részéről. Tapasztalt-e ilyet?
– Csak beszámolókat hallottam arról, hogy református fiataloknak nem engedélyezték jogos követelésük eljuttatását a nagygyűlés résztvevőihez és állampolgári jogaikban sértették őket, de ezt nem a rendezők, hanem a polgári hatóságok tették. A hivatalos programban református püspökök két alkalommal is szerepeltek. Tőkés László református püspök beszédét felolvasták. A találkozó egészében érezhető volt az ortodox túlsúly, de ez valójában érthető, mert ők voltak a házigazdák és Románia többségében ortodox. A reggeli imádságok egyikén magyar görög katolikus pap énekelte az evangéliumot és minden alkalommal hangzott el magyar nyelvű könyörgés. Jakubinyi György érsek magyarul mondhatta el a megnyitón köszöntését, a záró istentiszteleten pedig a mi küldöttségünkből ketten valamint egy evangélikus fiatal lány is imádkozhatott magyarul. A „egyetemesség” így biztosítva volt.

Magyar Kurír