
XVI. Benedek pápa és Krisztodulosz megölelték egymást és hosszasan kezet szorítottak, mielőtt beléptek volna a könyvtárba, ahol a magánbeszélgetés zajlott. A Szentatya nagy örömmel fordult Krisztoduloszhoz, Athén és egész Görögország érsekéhez, akinek római jelenléte megújítja az ősi keresztény hagyományt, amely az érsek dicső hazájában született és bontakozott ki. Szent Pál apostol levelei és az Apostolok cselekedetei nap mint nap emlékeztetnek bennünket az első keresztény közösségekre, amelyek Korinthusban, Thesszalonikában és Filippiben jöttek létre. Görögország és Róma már a kereszténység hajnalától kezdve megerősítették kapcsolataikat egymással, gyümölcsözővé téve az egyház evangelizáló tevékenységét és a keresztény hit inkulturációját.
Ma ezek a kapcsolatok lassan újraélednek, és alkalmat adnak arra, hogy a két egyház kölcsönösen felfedezze egymás lelkiségének gazdag kifejezési formáit. A Szentatya hangot adott meggyőződésének, hogy a jövőben szélesebb kulturális és lelkipásztori területen működhet együtt a két egyház. Az új Európa, amelyet országai most építenek, nem lehet kizárólagosan gazdasági entitás. A katolikusok és ortodoxok feladata, hogy kulturális, és főleg szellemi téren járuljanak hozzá a földrész építéséhez. Kötelességük Európa keresztény gyökereinek megvédése, hogy a keresztény hagyomány továbbra is megnyilvánulhasson – hangsúlyozta XVI. Benedek pápa. Az emberi jogok védelméről szólva külön kiemelte az egyéni szabadságjogokat, közöttük a vallásszabadságot, amelyeket az Európai Unió minden egyes tagországában elő kell mozdítani.
A pápa arról biztosította Athén és egész Görögország érsekét, hogy a katolikus egyház mindent megtesz a két egyház közötti közeledés érdekében, hogy mielőbb létrejöhessen a katolikusok és ortodoxok közötti teljes szeretetközösség – mondta végül XVI. Benedek pápa a görög ortodox érseknek.
Krisztodulosz, Athén és egész Görögország érseke a Szentatyához intézett beszédében megállapította: a remény, hogy a két egyház leküzdi a hitbeli egység útjában álló dogmatikai akadályokat, megerősíti azt az elhatározást, hogy megvalósuljon a teljes egység, és közösen járulhatunk az Úr testének és vérének szentségéhez. A görög ortodox érsek is kitért Európa folyamatos elkeresztényietlenedésére, amely kizárja az egyházat a közéletből, és a társadalom peremére kényszeríti azt. A média által uralt mai társadalmakban az egyház feladata, hogy a tömegtájékoztatás modern eszközeit felhasználva korunk emberéhez a ma nyelvén szóljon, anélkül, hogy az evangéliumi üzenetet megváltoztatná. Az egyház kötelességének érzi, hogy szembehelyezkedjen a világi nagyhatalmakkal, amikor döntéseik kikezdik Isten élő képmását a földön.
* * *
A görög ortodox egyház vezetője most első alkalommal tesz hivatalos látogatást a Vatikánban. Kétségtelenül újabb lépés a katolikusok és az ortodox ökumenikus közeledése területén, mindössze két héttel azt követően, hogy XVI. Benedek Isztambulban találkozott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával. A görögországi ortodox egyház vezetőjét elkísérte Rómába a szent szinódus kilenc tagja.
A görög egyházi vezető látogatása során felkeresi többek között a lateráni Szent János-bazilikát, a Lateráni Pápai Egyetemet, a Santa Maria Maggiore-bazilikát, a Szent Priscilla katakombát, a Szent Kelemen-bazilikában felkeresi Szent Cirill sírját, végül az utolsó napon, szombaton a görög ortodox küldöttség megbeszéléseket folytat a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsánál.
VR/Magyar Kurír