Krisztus Európa reménye – Vasárnap Horvátországért imádkoznak a katolikus hívők
Hazai – 2004. február 18., szerda | 13:56
Február 22-én lesz Horvátország nemzeti vasárnapja. A Közép-európai Katolikus Találkozón résztvevő országok templomaiban a horvát népért imádkoznak a katolikusok.
<
A katolikus egyház a paphiánnyal küszködő Horvátországban olyan, mint egy nyitott építési terület: vannak benne olyanok, akik terveznek, és olyanok, akik irányítanak, vannak, akik intenzívebben dolgoznak, vannak, akik lassabban, megint mások még csak „bemelegítenek ”és vannak olyanok, akik bár katolikusnak vallják magukat, távol maradnak az építkezéstől.Mindent összevetve azonban elmondhatjuk, hogy a horvát katolikus egyház a jövő felé fordult” – így összegzi a horvát egyház helyzetét a Glas Koncila c. katolikus hetilap munkatársa Ivan Mikleniæ. Nagy építkezéshez hasonlítható a horvát egyház a szó valódi és átvitt értelmében is. A Horvátország elleni szerb agresszió során 1991-1995 között 826 katolikus épület (templom, kápolna, plébániaépület vagy kolostor) sérült meg, ebből 204 épület teljesen romba dőlt, súlyosan megsérült 622. Ezeket újjá kell építeni.
Építési terület a horvát egyház a szó átvitt értelmében is, hiszen a nehéz időkben – a kommunista rezsim, majd a háború alatt – sem a plébániák, sem az egyházmegyék nem voltak képesek arra, hogy belső életüket a zsinati követelményeknek szellemében szervezzék át. Erre csak Horvátország önállóvá válása után került sor. Ekkor négy új egyházmegyét hoztak létre, ennek következtében minden egyházmegyében megindult az átszerveződési folyamat, az egyházmegyék hatáskörének szabályozása.
Mindmáig érzékelhető– írja a gondokról szólva Ivan Mikleniæ –, hogy a hívek többségéből hiányzik az a készség, hogy a közéletben, – különösen a társadalmi-politikai kérdésekben –, vagy akár az egyház belső életében aktívan részt vegyenek. A képzett, és valóban keresztény meggyőződésű laikusok hiánya láthatóan nagy gondot jelent a papság számára is, és sürgetővé teszi a világiak képzését. (A horvát egyház örömeit és gondjait bemutató írást teljes terjedelmében heti kiadásunk Háttér rovatában közöljük, és olvasható a cikk a Keresztény Élet február 22-i számában is).
Mit várnak a horvát katolikusok a Közép-európai Katolikus Találkozótól?
Arra körkérdésre, hogy mit várnak a horvát katolikusok a Közép-európai Katolikus Találkozótól, és mivel tudnak hozzájárulni annak sikeréhez Josip Bartuliæ egyetemi tanár, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (HAZU) rendes tagja így válaszolt:
„Megszoktuk már: valahányszor elhangzik valami arról, hogy magukat katolikusnak valló értelmiségiek összejönnek, vagy szerveznek valamit, néhány ember hajmeresztő módon reagál: rögtön valamiféle klerikalizmust emlegetnek, azt állítják, hogy az egyház olyasmibe keveredik, amihez semmi köze – különösen igaz ez akkor, ha politikáról van szó. Ha írók, filozófusok, netán taxisofőrök vagy fodrászok teszik ugyanezt, akkor nem merülnek fel ilyen aggályok. A keresztény, katolikus értelmiségieknek azonban mind a mai napig társadalmi és politikai kérdésekben marginális szerep jut. Pedig van mit mondanunk a világról és a világnak. A Közép-európai Katolikus Találkozó jó lehetőség, hogy kicsit kilépjünk ebből a marginális helyzetből, és megérezzük, hogy keresztény gyökereink azonosak a nyugat-európai országokéval.”
Jozo Reniæ, a zágrábi Vecernji list c. napilap szerkesztője szerint a Közép-európai Katolikus Találkozó jó lehetőséget kínál arra, hogy a közéletről, vagy az egyházban történt eseményekről tájékoztató médiumok fogékonyabbá váljanak a keresztény, katolikus értékekre. Egyúttal lehetőség nyílik összehasonlításra is. „Én úgy látom, hogy térségünk országainak írott és elektronikus médiumaiban a keresztény értékek igen kevéssé vannak jelen. A legtöbb és legbefolyásosabb lap, tévécsatorna a baloldali eszmék szószólója. A Közép-európai Katolikus Találkozó arra indíthatja az újságírókat, hogy ne hagyják figyelmen kívül a keresztény értékeket, az ezen értékeken nyugvó hagyományokat, a térség népeinek keresztény gyökereit…”
Ines Tutiæ irgalmas nővér szerint az egész társadalmat átható katolicitás eszméje hatalmas távlatokat nyit a szerzetesi élet előtt is. Amivel a szerzetesek leginkább hozzájárulhatnak a Közép-európai Katolikus Találkozóhoz, az az Istennel való személyes kapcsolat erősítése és elmélyítése. „Ha a horvátországi szerzetesrendeket nézzük, azt látjuk, hogy minden nehézség, gyengeség ellenére fontos szerepet játszanak az egyház, és az egész horvát nép életében. A keresztény múlt örököseiként arra vagyunk meghívva, hogy minden lehetséges módon hozzájáruljunk Európa alakításához. „
Brnimir Staniæ, egyetemistának a kérdésre adott válasza fiatalos lendületet és bizakodást tükröz: „A kommunizmus összeomlása a horvát fiatalok számára lehetővé tette, hogy szabadon kommunikálhassanak más országok fiataljaival, utazhassanak, kicserélhessék tapasztalataikat. A horvátországi háború időszakától eltekintve számos egyházon belüli lehetőség is volt különböző tanulmányutakra, más országok fiataljaival való találkozásra. Mindezek hatására mi már otthon érezzük magunkat Európában, úgy érezzük, hogy leomlottak a korlátok. Ezért úgy látjuk, hogy a Közép-európai Katolikus Találkozó egyfajta fiatalos integráció, másképpen megfogalmazva a fiatalok integrációjának megerősítése. A plébániákon, az egyházmegyékben folyó munka mind-mind arra irányul, hogy az európai egyháznak mi is adjunk valamit…”
Horvátország – számokban (2001-es adatok)
Politikai rendszer: Parlamentáris demokrácia A lakosság száma: 4.437.460 Ebből a szigeteken élők száma: 1.185 Átlagbér: 616 USD (bruttó) 3.550 Kuna (nettó)
Vallási megoszlás: Római katolikus: 3.897.332 (87,83%) Ortodox: 195.969 (4,42%)
Muszlim: 56.777 (1,18%) Ateistának vallja magát: 98.376 (2,22%)
Érsekségek száma: 4 (Zágráb, Rijeka, Split, Zadar)
Egyházmegyék száma: 11: Dubrovnik, Ðakovo, Gospiæ, Hvar, Križevci (görög katolikus), Krk, Poreè, Požega, Šibenik, Varaždin, + a tábori püspökség. MK
