Krisztus király a történelem és a civilizáció középpontja

XVI. Benedek a szokásos Úrangyala előtti beszédében Krisztus mint a világegyetem királya  mai ünnepének jelentőségét hangsúlyozta.

A II. Vatikáni Zsinat dokumentumait, a Szentírást és VI. Pál pápa szavait idézve a Szentatya kiemelte, hogy a keresztények feladata „az emberi történelem tökéletesedésén” való fáradozás, el kell vinniük Krisztus „hatalmát”, amely a szeretetből fakad, az emberi élet minden területére, hiszen Õ „történelmünk és kultúránk fókuszpontja, az emberi nem középpontja, minden szív boldogsága”.

A Szent Péter teret megtöltő sokasághoz szólva XVI. Benedek emlékeztetett rá: holnap, Mária bemutatásának ünnepén az egyház azokra emlékezik, akik az imádságnak és a szemlélődésnek szentelik életüket („pro orantibus”). A pápa háláját fejezte ki mindazoknak, akik klauzurában élnek, és kérte a híveket: „legyünk közel hozzájuk lelki és anyagi támogatásunkkal”.

A pápa megemlékezett azokról a papokról és világi hívőkről is, akiket ma avatnak boldoggá Guadalajarában. A szabadkőműves kormány idején az üldözések során meggyilkoltak Krisztus király tiszteletéből merítettek erőt és hitet, olyannyira, hogy „cristeros” néven emlegették őket.


A Szentatya Úrangyala előtti beszéde:


Kedves testvéreim!

Ma, az egyházi év utolsó vasárnapján Krisztust mint a mindenség királyát ünnepeljük. Az Atya egyszülött Fiát, aki Szűz Máriától született, születése hírüladásától fogva messiási értelemben vett „királynak” nevezik, aki Dávid trónjának örököse lesz, a próféták ígéretei szerint, s királyságának nem lesz vége (vö. Lk 1,32–33). Krisztus király volta harmincéves koráig rejtve maradt, amíg Názáretben élte mindennapi életét. Azután nyilvános működése idején Jézus megnyitotta az új Országot, amely „nem e világból való” (Jn 18,36), és végül beteljesítette azt, halálával és föltámadásával. Feltámadása után apostolainak megjelenve ezt mondta: „Én kaptam minden hatalmat az égen és a földön” (Mt 28,18): ez a hatalom a szeretetből fakad, amelyet Isten a maga teljességében mutatott meg nekünk Fia áldozatában. Krisztus országa ajándék, amely minden korok emberéhez szól, hogy aki hisz a megtestesült Igében, „el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Ezért jelenti ki, éppen a Biblia utolsó könyvében, a Jelenések könyvében: „Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég” (Jel 22,13).

„Krisztus: az Alfa és az Omega” – ez a címe az immár 40 éve kihirdetett Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció első részét lezáró paragrafusnak. E csodálatos lapon, amely Isten Szolgája VI. Pál néhány gondolatát idézi, ezt olvassuk: „Az Úr az emberi történelem célja, az a pont, amelyre a történelem és a civilizáció vágyai irányulnak, ő az emberi nem középpontja, minden szív öröme és kívánságainak beteljesedése.” Majd így folytatódik: „Az ő Lelkétől éltetve és egyesítve zarándokolunk a történelem beteljesedése felé, amely az Atya szeretete tervének teljesen megfelel: ’Krisztusban mint főben újra egyesítsen mindent, ami a mennyben és a földön van’ (Ef 1,10)”. (45) A Gaudium et Spes Krisztus központiságának fényében értelmezi korunk emberének helyzetét, hivatását és méltóságát, valamint életének színhelyeit: a családot, a kultúrát, a gazdaságot, a politikát, a nemzetközi közösséget. Ez az egyház küldetése tegnap, ma és mindörökké: hirdetni és tanúságot tenni Krisztusról, hogy az ember, minden ember beteljesíthesse hivatását.

Szűz Mária, akit Isten egyedülálló módon részesített Fia királyi méltóságában, nyerje el nekünk, hogy elfogadjuk Õt életünk Uraként, hogy híven munkálkodjunk Országának eljövetelén, amely a szeretet, az igazságosság és a béke országa.

CTV/AsiaNews/MK