Krisztus király ünnepe – 2005. november 20.

Az egyházi év csúcspontja Húsvét ünneplése. Húsvét kifejezi, hogy Jézus mindnyájunké, mert megmutatja mindnyájunknak az elképzelhető legboldogabb jövőt, a feltámadt, dicsőséges életet. Ennek viszont egyenes következménye, hogy Krisztus a mi királyunk. A királyságról persze emberi fogalmaink vannak. Trónus, palást, alattvalók, sok arany, hadsereg, hatalom, és más effélék. Az, hogy egy vezető embernek nagy háza és sok pénze van, még nem feltétlenül baj, de ha csak ezekben hisz, az már nagy baj, mert kizsákmányoló lesz.

Jézus, aki maga szegénységben élt közöttünk, megmondta, hogy a földi értékek nem rosszak, de ha rosszakarattal használjuk, akkor anyagiasak, és egyre inkább telhetetlenek leszünk. Lélekben függetlennek kell lenni az anyagiaktól, hogy ne gátolják, hanem segítsék az égi értékekhez való ragaszkodásunkat. Krisztus azért a királyunk, mert övé a legtöbb, maga az istenség, és ráadásul nem is birtokolja, hanem megosztja, hogy minden teremtmény még inkább éljen.

Sánta János