Különszámok a Fátimai Mária-jelenések évfordulójára

Bár Fátima zarándok- és kegyhelyének újabb évfordulója főleg a portugáliai híveket és (nem csak katolikus) sajtót foglalkoztatja, a spanyol katolikus hírügynökség (ACI) két meglepetéssel is készül a 13-i eseménnyel kapcsolatban. Az egyik az elfoglalt hívőknek vázolja fel a napi ismeretanyagot a Szűzanyáról. A másik pedig az 1917-es Mária-jelenéseket taglalja időrendben, a titkok teljes szövegével együtt, amelyeket a három látó pásztorgyermeknek fedett fel. Ezenkívül olvasható benne a harmadik titok teljes magyarázata, amelyet még a Szentatya, az akkor még Joseph Ratzinger bíboros írt hozzá. Sőt a legtovább élő pásztorgyerek, később a kármelita rendbe belépő Lúcia dos Santosszal készült interjút is csatolták hozzá.

A francia katolikusok Sarkozyre szavaztak

A spanyol konzervatív ABC a francia választások másnapján idézte két közvélemény-kutató intézet, a Harris Interactive és az Opinion Way felmérését a szavazatok két fontos felekezeti megoszlásáról: a muzulmánok a végül győztes szocialista François Hollande-ra, a hitüket gyakorló katolikusok viszont a vesztesre, Nicolas Sarkozyre adták voksukat a május 6-án tartott elnökválasztásokon. Az utóbbi intézet szerint a muzulmánok 90 százaléka adott bizalmat a most már új francia köztársasági elnöknek, míg az előbbi felmérés megállapította, hogy a katolikusok 79 százaléka választotta volna újra elnökének Sarkozyt – mégpedig társadalmi, politikai és kulturális meggyőződésből.

Egy merész spanyol anya levele születendő gyermekéhez

A spanyol konzervatív La Razón külön rovatot indított az édesanyáknak, és a lap megbízásából az NC Report legújabb felmérése le is vonta a magától értetődő egyik következtetést a jeles nap alkalmából. A megkérdezettek 85,3 százaléka az édesanyákat tartja a gazdasági és pénzügyi (és érték-) válságból kivezető megoldások egyik alapvető pillérének. Hogy a lap mennyire fontosnak tartja a kérdést, egy érdekes kezdeményezés keretében közölte a lap egyik munkatársának, a 34 éves Irene Villa leendő és első gyermekéhez intézett nyílt levelét. A nemcsak nyomtatott és digitális, hanem rádiós újságíró megosztotta gyermekével – és persze anyatársaival is – félelmeit, reményeit, de céljait is. Feltett szándéka, hogy még sok testvérrel ajándékozza meg a jövevényt, és ahogy az ő családjában is megtették vele, őt is felvértezi majd azokkal az erényekkel, elsősorban a szeretettel, amelyek nélkülözhetetlenek ebben a világban. A fájdalmaktól ugyan nem tudja megkímélni, viszont biztos benne, hogy a lelkierő és értékek birtokában állni fogja a próbákat, és eligazodik majd az élet útvesztőiben. a szeretet és az alapvető emberi értékek azok a családtól kapott erények, amelyek (lelki)erőt adnak az életben. Az utóbbiak közé tartozik a tudásvágy – jó, ha olthatatlan –, a bátorság, az állhatatosság, az őszinteség, a becsületesség, a hála, a humorérzék, és persze a lelkiség.

Meggyalázták az egyik mexikói dómot

A mexikói konzervatív El Excélsior május 4-én foglalkozott egy szomorú eseménnyel: még előző nap hajnalban ismeretlen vandálok betörtek Culiacán, Sinaloa szövetségi állam székhelyének székesegyházába. A bejárat felfeszítése után válogatás nélkül összetörtek vagy felgyújtottak képeket, szobrokat. Az állam belügyi felelőse felajánlotta segítségét a püspöknek, Jonás Guerrero Coronának a tettesek kézre kerítésére, és egyben elítélte azokat a cselekedeteket, amelyek kárt okoznak a templomok, vallási helyek stb. és tagjaik vagyona ellen. Továbbá hangsúlyozta, hogy az alkotmány már biztosítja a vallás szabad gyakorlását, a püspök pedig kijelentette, hogy ilyen pusztítást csakis drog hatása alatt lehet elkövetni. Az ügyész hozzátette, hogy csakis vallásellenes szándék mozgathatta a tetteseket, mert nem nyúltak az alamizsnapénzhez.

XVI. Benedek pápa újabb 21 spanyol mártírt avat boldoggá

Ugyancsak a La Razónban jelent meg a hír csütörtökön, hogy a Szentatya bejelentette újabb 21 pap, rendtag és egy laikus testvér boldoggá avatását a közeljövőben. Őket még a spanyol polgárháború (1936-1939) idején ölték meg több spanyolországi településen 1936 és 1937 között pusztán a hitük miatt. A spanyol katolikus egyház „a XX. század mártírjainak” nevezi azokat az áldozatul esett híveket, akiket 1934-ben, illetve a könyörtelen és véres testvérháborúban öltek meg. A nagyobbik félszigetország egyháza mintegy 10 ezer ilyen mártírról tud, közülük eddig több mint ezret avattak boldoggá, és tizenegyet szentté.

Magyar Kurír

(st)