A Kultúra Pápai Tanácsának plenáris ülése

Vatikán: Március 14-től 16-ig tartott a Kultúra Pápai Tanácsának plenáris ülése, amely a következő témával foglalkozott: „Hirdetni az evangéliumot napjainkban, a kultúrák különbözősége közepette.” A résztvevők azt vitatták meg, hogy milyen módon lehet átadni és a kultúrák középpontjává tenni a hitet az új évezred elején. A mostani ülés folytatása a két évvel ezelőttinek, amelyen a keresztény humanizmusról tanácskoztak.
Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke a tanácskozás céljáról szólva a Vatikáni Rádiónak elmondta:: gyakran esik szó kulturális változástól, de azt is megtapasztaljuk, hogy milyen nehéz átadni az értékeket, különösen a hitet a családokban, az iskolákban, az egyetemeken, a plébániákon, a tömegtájékoztatásban. A közgyűlés elnöke elsősorban erről az oldalról vizsgálta meg az említett tematikát.
Mivel hamarosan húsz éve, hogy 1982. május 20-án II. János Pál pápa létrehozta a Kultúra Pápai Tanácsát, a plenáris ülés egyben megemlékezés is volt az alaptanításról. A résztvevők megvizsgálták, hogy a dikasztérium mennyire járult hozzá a hit és a kultúra találkozásához. Poupard bíboros emlékeztetett a pápa alapító levelére: a hit, amelyik nem válik kultúrává, nem maradéktalanul befogadott és nem a maga teljességében megélt hit.
A szentatya fogadta a plenáris ülés résztvevőit
II. János Pál pápa március 16-án, szombaton délelőtt fogadta a Kultúra Pápai Tanács plenáris ülésének tagjait, élén Paul Poupard bíborossal, a dikasztérium elnökével. Beszédében hangsúlyozta: az evangéliumi üzenet átadása napjainkban különösen nehéz feladat, mivel a különféle kulturális környezetektől gyakran idegen bármiféle lelki dimenzió, a társadalmakban a materialista szempontok kerülnek előtérbe. Eddig még soha nem látott szakadást figyelhetünk meg az erkölcsi és vallási értékek átadásának folyamatában. A tanács fontos szerepe, hogy egyrészt kövesse a különféle kultúrák fejlődését és az eközben felmerülő antropológiai kérdéseket, másrészt, hogy keresse a kapcsolatfelvétel lehetőségeit a kultúrák és a keresztény hit között.
A jelen nehézségei közül II. János Pál pápa szólt azokról, amelyekkel a családok és az iskolai intézmények találkoznak a keresztény üzenet átadása során. Az egyház történelmének különböző szakaszai megtanították, hogy az evangelizálást egy egészséges antropológia és filozófia alapjaira kell építeni.
A pápa rámutatott: a globalizáció jelensége, amely manapság kulturális tény, egyidejűleg jelent nehézséget és esélyt. Egyrészt arra törekszik, hogy egy szintre hozza a különféle közösségek sajátos önazonosságát és azt olykor olyan ősi hagyományok pusztán folklorisztikus emlékeinek szintjére csökkentse, amelyeket megfosztottak tartalmuktól, eredeti kulturális és vallási értéküktől. Másrészt a globalizáció lehetővé teszi a kulturális korlátok felszámolását, egymás kölcsönös megismerését. Arra kötelezi a nemzetek vezetőit és a jóakaratú embereket, hogy mindent megtegyenek az egyének és kultúrák tiszteletben tartásáért, hogy biztosítsák a személyek és népek javát, hogy megvalósítsák a testvériséget és a szolidaritást. Az emberiség olyan kérdésekkel néz szembe az embert és jövőjét illetően, mint a bioetika, a Föld erőforrásainak felhasználása, olyan gazdasági és politikai határozatok, amelyek lehetővé teszik, hogy az embereket méltóságuk szerint ismerjék el. Az egyháznak egyáltalán nem célja, hogy a közéleti felelősök helyébe lépjen, de részt kíván venni a társadalmi kérdésekről szóló vitákban. A Kultúra Pápai Tanácsának feladata, hogy továbbra is segítse a katolikus közösségek és minden erre igényt tartó intézmény munkáját. Ettől függ az ember és a kultúrák, az evangélium hirdetésének és az egyház életének a jövője. VR/MK